116722. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a korróziót gátló védőmáz előállítására

2 116722. olyan védőanyagok, amelyek a vizet lúgos kémhatásúvá teszik, pl. maguk az alkáliák, alkálikarbonátok, az ammóniák és szerves aminők. Lúgos közegben a vas sokkal ne-5 mesebb fém módjára viselkedik, mint egyébként (pl. savanyú közegbe merítve), azaz passziváltnak mutatkozik. Hasontó a helyzet a vascsoporl fémeineik. a nikkel­nek, kobaltnak és krómnak megóvása te-10 kin telében is. Réz és réz tartalmú ötvözetek megvédésére viszont lúgos kémhatású védő­anyagok többnyire alig alkalmasak, hanem inkább közömbös kémhatású védőanyago­kat alkalmaznak és a védelmet oxid-, oxi-15 dul- vagy szulfidréteg létrehozásával érik el. Az alumíniumot legelőnyösebben ép állapotban tartott oxidréteggel védjük, ugyanígy a kadmiumot és a cinket is. Ezüstöt oxid-, szulfid- vagy kloridréteg 20 védi meg jól, míg az ólmot előnyösen kar­bonátréléggel védjük. Megfigyelték to­vábbá azt, hogy alifás és aromás szénhid­rogéneknek és közömbös kémhatású szár­mazékaiknak igen jó védőhatása van. Azt 25 is felismerték már, hogy különösen hajók mázolásának céljára igen célszerű oly ve­gyületeket a mázhoz adni, amelyek nagy biológiai hatóképességük következtében ké­pesek arra, hogy az állati és növényi erer 30 detű apró élőlények behatását megakadá­lyozzák. Mint már említettük, eddig ilyen anya­gokat a mázakban feloldották és így kellett korrózióellenes hatásúkat érvényesíteni. Az 35 eredmény azonban nemi volt kielégítő. Az ilyen oldatoknak elsősorban az a hátrá­nyuk volt, hogy a máz- vagy kötőanyag tulajdonságait a benne oldott anyag hátrá­nyosan megváltoztatta, akár úgy, hogy az 40 oldóanyag fizikai tulajdonságai változtak, amennyiben lágyabbá, keményebbé, ride­gebbé váll. akár úgy, hogy a kor és az el­szarusodás és ezzel a filmképződés válto­zott hátrányosan, vagy hogy a vegyi tulaj-45 donságok módosultak; néha porózus lett az anyag, sőt lúgos adalékok következté­ben a gyanta elszappanosodotl és az így keletkező, többé-kevésbbé higroszkópos szappanok folyós vagy atmoszférikus víz 50 hatására megduzzadtak, vizet bocsátottak át, úgyhogy ahelyett, hogy a korrózió csökkent volna, az még meg is gyorsult. Másrészt azt találták, hogy jó védő­hatás elérésére meglehetősen nagy meny-55 nyíségű védőanyagra van szükség, a máz vagy kötőanyag oldóképessége viszont többnyire aránylag csekély. Mind e hibá­kat a találmány szerint a legmesszebbmenő módon elkerüljük. A találmány szerint a védőanyagokat 60 olyan formában alkalmazzuk, amely a szóbanforgó védőanyagot egyáltalában nem, vagy csak igen kis mértékben oldó kötőanyagok és mázak alkalmazásál is le­hetővé teszi és emellett a védőanyagnak a 65 kötőanyagra vagy mázra való káros hatá­sát, a nagy védőanyagkoncentráció elle­nére is, kizárja. A találmány lényege az, hogy a védő­anyagokat: gázokat, gőzöket vagy könnyen 70 elgazosodó és elgőzölgő, azaz illó anya<­gokat nem magában a mázban vagy kötő­anyagban oldjuk, hanem egy közegben. E 'közeg a mázban vagy kötőanyagban teljesen oldhatatlan lehet, bewne tehát 75 csak szuszpendálva lehet jelen, továbbá színező tulajdonságú pigmenitum vagy a mázhoz adandó adalék lehet; szükséges természetiesen, hogy a védőanyaggal szem­beni oldóképessége nagy legyein. Nagy-/ 80 felületű Lestek felületükön jelentős meny­nyiségű gázt vagy gőzt képesek oldani vagy elnyelni. Eközben gyakran igen nagy Időmennyiségek szabadulnak fel, az oldási folyamat tehát erősen exoteirm, míg az 85 oldott vagy elnyelt anyag újbóli leadása a közegből endotenn jelenség. Ilyen, védő­anyaggal töltött, közegek tehát oly tartányt képeznek, amely igen hosszú ideig egyen­letesen szolgáltat megfelelliő mennyiségű 90 védőanyagot a korrózió meggátlására. Nagyfelületű pigmentumok és adalékok céljára alkalmasak pl.: a szén, mint faszén és más aktív vagy, aktivált szén, a koksz, kovasavgélek, szili- 95 kagélek (-kocsonyák), szilikátok, mint a permutit, fullerföld, walkerföM, kovaföld, oxidok, mint a lecsapott timföld, vasoxidok, salakok, mint a barnaszénsalak, cinkoxidi, amorf és mikrokristályos, alakú szulfidok, 100 mint az ólomszulfid vagy a kadmiumszul­fid, amorf foszfátok és, szilikátok, mint az alumíniumé, az ólom oxidjai, mint az ólomgélét és. a minium. Ezekben az adszorbensekben pl. a kö- 105 vetkező, a jobb áttekinthetőség kedvéért osztályokba sorolt védőanyagok vannak oldva vagy elnyelve: 1. Olyan védőanyagok, amelyek víz vagy szerves hidroxilvegyületek jelenlétében lú- 110 gos kémhatásúak: ammóniák, aminők mint a metilamin, propilaimin, etiléndiamin, pi­peridin, ben.zil.amin, metilanilin, piridin, etanolamin. 2. Szervetlen vagy szerves, közömbös 115 vagy gyengén savas kémhatású védőanya­gok: szénsav, hidrogén, oxigén, ózon, kén­hidrogén, etán, propán, hexán, etilén, ace-

Next

/
Thumbnails
Contents