116694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a ciklopentano-polihidrofenantrénsorozat acilvegyületeinek előállítására
Az új acilezési termékek, melyeket a találmány értelmében előállíthatunk, igen nagy gyógyászati értékűek. Fiziológiai hatásosságuk jelentékeny és azt liuzamo-5 sabb ideig megőrzik, mint a kiindulási anyag. Bizonyos esetekben a hatásosság a kiindulási anyagét felülmúlja. Az acilezés különösen értékesnek bizonyult olyan alkoholok esetében, melyeket a 10 férfi ivarh ormon ból és hasonló anyagokból szerves fémvegyületek behatására állítottunk elő. Ebben az esetben első sorban. a monobenzoátoknak és az acetátoknak van egészen meglepő hatásuk. Meglő jegyzendő az is, hogy a találmány értelmében előállított termékek más értékes anyagok előállításához kiindulási anyagokként is használhatók, teháit nem csak mint végtermékek, hanem, mint közbenső 20 termékek is értékesek. 1. Példa: 1 g 17-m etil-d i hidrofol likuLahormont ismert módon, Sehotten—Baumann módszerével benzoilezünk. A nehezen oldódó, 25 C2 e H3 0 0,, képletű monobenzoileszter csapódik ki, melynek a 17. szénatomon történő izomereződés következtében nincs éles olvadáspont ja. 2. Példa: 30 4 g 17-metil-androsztendiol-3.17-et 200 cm3 piridinben feloldunk, 50 cm3 eceísavanhidridet adunk hozalá és az, egészet egy ideig alacsony hőmérsékleten, pl. 0 C°-on tartjuk. A reakcióanyagot vízbe 35 öntjük, mire a monoaeetilvegyület kicsapódik. Ezt szívással megszűrjük, higított savval, azután vízzel mossuk és higított alkoholból kikristályosítjuk. Színtelen tűket kapunk, melyek 174—175 C°-on ol-40 vadnak. Míg androsztenolon esetében a kappanegység 0.7 míg, addig ezi a megfelelő metilandrosztendiolnál, tehát a jelen példa kiindulási anyagánál 0.23 mg és a fenti elő-45 írások szerint kapott acetát esetében 0.12 mg. Az androsztenol ónnal összehasonlítva tehát a hatásosság hatszoros emelkedését értük el. A telítetten monoacilvegyület óvatos 50 hidrogéniezésével, mielyeit pl. kataliitosan aktivált hidrogénnel1 vagy másefólétkkel végezhetünk, a szóbaniforgó vegyület a megfelelő telített monoacilvegyületté alakitiható áft. 3. Példa: 55 A 2. példa szerint kapott termékből 5 g-ot 200 cm3 piridinben feloldunk, 20 cm3 benzoilkloridot adunk hozzá és az egészet egy ideig szobahőmérsékleten tartjuk. A feldolgozás egyébként a 2. példa szerint 60 végezhető. A termék a 3-a.eet Ll-17-benzoil androsztendiol-3.17, melyet részlegles elszappanosítással a monobenzoilvegyületité alakíthatunk át. A fenti példa értelmében előállított teli- 65 tetlen vegyületekét a megfelelő telített vegyületekké alakíthatjuk át, ha azokat a molekulában jelenlevő kettős kötés telítődéséig óvatosan hidrogénezzük. L Példa: 70 5 g 17-metil-androszit, andiol-3,17 et, mely 173—175.5 C°-on olvad, a 2. példában megadott módon szobahőmérsékleten acetilezünk. A 3-acetil-17-metil-androsztandio]-3.17-et kapjuk, melynek élesen meg neon 75 határozható olvadáspontja 89 C° és 113 C" között van. Míg a 17-metil-androsztandiol-3.17 hatásossága a kappantaréjpróbában 2 nap során beadagolt 1 kappanegységnyi adag 80 esetén 8—10 nap multán megszűnik, addig a fenti példa szerint kapott acetát ugyanígy alkalmazva tartósabb, egészen 5 hétre terjedő hatású. Az ondóhólyagpróbában szintén jelenté- 85 kenyen nagyobb hatásosságot állapítottunk mieg, mint amekkora a kiindulási anyagnál mutatkozik, Kiherélt patkányokkal végzett kísérletek során 3 héten át naponként 0,4—0,6 mg-nyi mennyiségű 90 17-metil-androsztandiol-3.17-et adagoltunk, Az andóhólyagökra gyakorolt hatás a következő volt: 0,4 mg-nál: Az ondóhólyagok kevéssel megnagyobbadtaík, kissé megteltek. 95 0,6 mg-nál: Az ondóhólyagok világosan észlelhetően megnagyobbadtak, jól megteltek. 3,0 mg-nál: Az ondóhólyagok erősen megnagyobbpdtaJk, teljesen megteltek. 100 A 17-metil-androsztandiol-3.17 acetátjával végzett kísérletek során az állatokbi hetenként csak két ízben fecskendeztünk 2—2, illetőleg 3—3 mgnyi adagot. Az. ondóhóiyagokra kifejtett hatás a következő 105 volt: 2 hét után 2 mg-al: Az ondóhólyagok mé: rete jelentékenyen megnövekedett, azok jól megtelték
