116685. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés képeknek villamos töltésekkel való létesítésére

amely a reászerelt alkotórészek befogadása végett célszerűen dob formájára van kiegészítve; a benne levő képösszerakó nyílásokat, melyek a tárcsa, illetve dob (53) 5 tengelyével koncentrikus kör kerületén lehetnek elhelyezve, a,z. ábrán (38)-al jeleztük. Mindegyik nyílás mögött egy-egy segédelektródával együttműködő izzókatóda foglal helyet. A 14. ábrán áttekinthető-10 ség kedvéért csupán egy ilyen „íróberendezést" tüntettünk fel. A (46) gyűszű a segédelektróda; a gyűszű fenekén! a (38) nyílással kongruens nyílás van; a gyűszű a tárcsához forrasztott (47) csövecskébe 15 van — tőle szigetelten — beillesztve, (15) az izzókatóda, ennek elektródái a szigetelőanyagiból való (48) tárcsán haladnak át, s az (51, 52) kefékkel érintkező, az (53) tengelytől szigetelt (49, 50) Cisúszó-gyűrükhöz 20 vannak kapcsolva. A különböző nyílásokhoz tartozó izzókatódák egymással sorba, vagy párhuzamosan lehetnek kapcsolva; az izzító áramforrást az: (51, 52) kefékhez kapcsoljuk. A (46) segédelektródák a ten-25

gelytől ugyancsak szigetelt (54) csúszógyűrűhöz vannak kapcsolva, (55) az evvel érintkező kefe. míg a vezérlőelektródául alkalmazott (45) tárcsához, illetve dobhoz a feszültséget az (56) kefe közvetíti. A kép 30

felfogására való felfogófelület a sík felületű (57) szívóelekródára felerősített, pl. reáragasztott (58) szigetelőlemez; a képátvitel alatt e kettőt együtt a nyíl irányában. önmagával és a (45) tárcsa felületével 35

párhuzamosan, egyenletes sebességgel elmozgatjuk. A berendezés működtetése a 2. vagy 3. ábra szerinti kapcsolással történhet. A felrajzolt kép egyik méretét itt is két szomszédos tárcsanyílás távolsága 40 szabja meg: ha nagyobb méretű képet akarunk — a tárcsaátmérő növelése nélkül — kapni, a nyílások számát csökkentjük; hogy a képátvitel sebessége ezzel ne csökkenjen, egyidejűleg a tárcsa fordulatszámát növeljük a kellő mértékben. Megemlítjük, hogy az itt ismertetett berendezésekkel 50—150 vonal/mp-nyi írássebességet könnyen el lehet érni és az írószerkezet méreteinek, a szívó- és vezérlőfeszültség-50 nek kellő megválasztásával az írási sebesség még lényegesen fokozható. A 14. ábra szerinti berendezésnél anynyi „írószerkezet" szükséges, ahány lyukú a Nipkov-tárcsa és minden egyes írószer-55 kezet ionforrásból, vezérlőelektródából és esetleg segédelektródából áll. A találmány szerint a kép felrajzolását egyetlen ionforrást, célszerűen izzókatődát, evvel összeépített vezérlőelektródát és esetleg segédeléktródát tartalmazó iró- 60 szerkezet segélyével is végezhetjük, mely pontszerű keresztmetszetű ionnyalábot szolgáltat és amelyeit a berendezés működésekor váltakozó irányban aliternative, azaz ide-oda mozgatunk, a felfogófelíilettel 65 párhuzamosan. Az írószerkezet például olyan lehet, aminőt a 14. ábra szerinlti berendezés tartalmaz. A 7. és 8. ábrák szerinti berendezésnél tehát az írószei-kezetet az (50) tárcsa ten- 70 gelyéhez képest radiálisan, a 9. és 10. ábrák szerinti berendezésnél pedig a (35) dob alkotójával párhuzamosan kell ideoda mozgatni. Eközben természetesen a felfogóíeliiletet is megfelelőképpen eltol- 75 juk, azaz az (50) tárcsát, illetve a (35) dobot egy-egy vonalszélességgel elforgatjuk. A felfogófelület eltolását célszerűen ugrásszerűen végezzük, azokban az időpillanatokban, melyekben az írószerkezet pá- 80 lyájának fordulópontjaiban időzik, azaz mikor mozgásiránya megfordul. Az írószerkezet mozgatásának elméletileg egyenletes sebességgel kellene történnie. Azt találtuk azonban, hogy ezt a gyakorlatban 85 nehezen megvalósítható mozgást egyszerű, pl. szinusztörvényű, rezgőmozgással is helyettesíthetjük, ha a rezgés amplitúdóját, azaz a teljes úithosszat, a kép szélességénél nagyabbra vesszük. Célszerű, ha 90 ez az amplitúdó a képszélességnek legalább 1.1-szerese, sőt 1.5-szerese. A rezgőmozgás alkálmazását az a tapasztalatunk teszi lehetővé, hogy az ilyen mozgás sebessége az út középső részeiben elég 95 egyenletes ahhoz, hogy a változó írószerkezetsebesség okozta képtorzítás gyakorlatilag jelentéktelen és elhanyagolható legyen. Az íröszerkezetnek a kívánt mozgás tetszészerinti hajtással kölcsönözhető, ic melynek ismertetése, minthogy az ilyen hajtások közismertek, felesleges. E hajtószerkezettel a célszerűen rugóhatás alatt álló felfogófelület úgy van kapcsolva, hogy az írószerkezet rezgőmozgásának IC minden fördulópontján egy-egy vonalszélességgel tovább tolódj ék, célszerűen, ugrásszerűen. A törzsszabadalomban ismertettük az elektrografálás alkalmazását változó fe- lí szültségeknek, pl. hangfeszültségeknék feljegyzésére és ismertettünk egy olyan eljárást, amellyel az intenZitásös és transzverzális hangkéipek előnyös kómlbinációja készíthető. Ennek az eljárásnak lí lényege a törzszabadalom leírása szerint