116681. lajstromszámú szabadalom • Cséplőgép

a (106) kötőrudak (109a) furatain men­nek át. Ily módon a rostának körülbelül fele annyi nyílása lesz, mint előbb, de ezek a nyílások jelentékenyen nagyobb 5 méretűek. így tehát elkerüljük azt, hogy nagyobb méretű szárak, melyek egyéb­ként a rosta kisebb nyílásaiba beékelőd­hetnének, a rostát eltömjék. Mint a rajzon látható, a rosta hosszá­) nak valamely közbenső pontján, a rosta két egymáshoz képest szögben álló rész© találkozási pontjának táján a (105) léce­ket kihagyhat juk, ugyanúgy a rosta mellső végének szomszédságában is, ahol a rosta i — főrészéhez képest — felfelé görbül. Ezeken a helyeken a (104) léceket a keret­hez rögzítjük és távolságukat ugyan­akkorára választjuk, mint amekkora a (104) és (105) lécek rendes távolsága a ) rosta főrészében (6. ábra). A rosta lengő vagy rázó mozgását egy vagy több (112) kar hozza létre. Ezek a (103) keret mellső végével csuklós össze­köttetésben állnak. A rázó mozgás létre-i hozásához valók továbbá a (113) rázóeme­lők, melyek közül egyet-egyet rendezünk el a fajtázó szekrényének mindegyik ol­dalán és melyek a szekrényben megerősí­tett (114) csapok körül lengenek. A (113) I rázó emelőik felső végei a (103) keret fa­lának külső oldalán megerősített (115) peckekkel állnak összeköttetésben;, me­lyek a (15) szekrény oldalfalának ívelt (116) hasítékain mennek át. Ezzel a szer-i kezettel a (113) rázókarok lengő mozgása folytán a szalmarázónak, mint egésznek a kívánt rezgő vagy rázó mozgást adhat­juk. A szalmarázó rendes fajtázó hatásának i fokozására járulékos rázószer kezetekét alkalmazunk és pedig több hosszirányban haladó és egymástól bizonyos távolság­ban levő (118) rázokar alakjában. Ezek a karok a rázólécek felső síkja felett és an­nak szomszédságában vannak; a rázóka­rokat a rázólécek felső síkjától kis hézag választja el és a karok felső széle foga­zott, úgy, hogy a karokra fekvő szalmát a fajtázó szekrényének kilépő vége felé továbbítják. A karok a szalma mozgás­irányéban egymás felé lejtenek. A (118) karok kilépő végein előnyösen felfelé irányuló, úszályszerű (118a) toldatokat alkalmazunk, melyeknek magasabban fekvő kilépő vége a szalmarázó fenekétől jelentékeny távolságban vau, úgy, hőgy a toldatökon átemelkedő szalma szabad eséssel a szalmarázó testére hull. A (118) karok a szalmarázóhoz képest csuklópontok körül barántirányú oldal- 60 mozgást végezhetnek. Ez a mozgás a ha­lak uszálya által végzett mozgáshoz ha­sonló. A rázókarok (119)-nél a (120) ka­roknak vagy rudaknak mellső végeihez csuklósan csatlakoznak. A (120) rudak a 65 szalmarázó egyes (104) léceihez erősítet­tek; az összeköttetést a (121, 123) szögva­sak végzik, melyek a (120) rudak oldal­falaihoz és a megfelelő (104) léchez erősí­tettek. A (120) rudak felső széle fokozatos 70 ferdeséggel a szalmarázó léceinek felső oldalától a (118) rázókarok felső oldalá­nak hátsó szélének szintje felé emelkedik. Mindegyik (118) rázókar (119) forgás­pontja körül önálló mozgást végezhet, de 75 a két kar egymással közös mozgás létesí­tésére is össze van kötve. Ezt a kapcsola­tot a (124) nyúlványokkal létesítjük, me­lyek a (118) karok oldalán vannak és alul sík lemezekkel vannak ellátva; a nyúlva- 80 nyokat Összekapcsoló (125) rúd az emlí­tett sík lemezekhez csatlakozik. A (118) rázőkairoknak oldalirányú lengő­mozgását létrehozó rudazat működteté­sére a szalmarázó rázómozgását használ- 85 juk fel. A (125) kapcsolórúd közbenső pontjához a (126) csuklórúd csatlakozik, mely a szalmarázó valamelyik (104a) ha­rántlécével is csuklós összeköttetésben van. A (125) kapcsol'órúdlioz csatlakozó 90 (126) csuklórúd egyik végével a (127) csuklórúd egyik vége forgatható össze­köttetésben van, míg annak másik végé­hez ugyancsak csuklósain a (128) rúd csat­lakozik, mely a szalmarázó alatt annak ki- 95 lépő végéig terjed. A (128) rúd másik végét a (129) csap, mely az elválasztó szekrényé­nek oldalfalában rögzített, szilárdan fog­vatartja, A (128) rúdnak a (129) csappal ellenkező végéhez továbbá a (130) csukló- 100 rúd csatlakozik, mely a (126) csuíklórúd közbenső pontjához halad. Amikor a szalmarázó hosszirányú lengő mozgást végez, akkor a (118) karok, a (125) kapcsolórúd és a (104a) léc ebben a 105-mozgásban résztvesznek. Mindamellett annak következtében, hogy a (128) rúd belső vége hosszirányú mozgással szemben rögzített, a (127) és (130) csuklórúdaknak a (128) rúddal kapcsolatos végei szintén 110 nem írhatnak le hosszirányú mozgást, ha­nem a (128) rúd végéhez képest szögbah kilendülnek. Ennek következtébeia '.a; (120) a csuklórúd aría kéíiyszerül, hogy a (104a) léccel Való összekötési pontja körül az&g1 115 ben kilendüljön. A (126) esuklórúdnak ét

Next

/
Thumbnails
Contents