116632. lajstromszámú szabadalom • Rugózás, főleg egymástól függetlenül le- és felmozgatható kerekekkel felszerelt gépjárművekhez
van, amelyekre a (16) hengerben mozgó (15) servódugaltyú (14) rúdja hathat. A (16) henger a (15) dugattyú mindkét oldalán folyadékkal, pl. nyomóolajjal. vagy 5 összenyomott gázzal lehet megtöltve, amikőris a nyomóközeg töltésének nagyságát a (17) szabályozótolatlyú vagy valamely más clzárószerv vezérli. Hogy a segédrugók ne működjenek idő 10 előtt, hanem csak a csavarásra igénybevett főrúd meghatározott feszültségénél, a (11) rúd. valamint a (12) és (13) emeltyűk közölt egy bizonyos, előnyösen beállítható játékot alkalmazunk. Ilyen játékot 15 természetesen máshol is alkalmazhatunk, pl. a (8) és (9) emeltyűk és a hozzájuk tartozó (10), illetve (11) segédrugó vagy pedig a (8. 9) emeltyűk külső szabad végei és a tengelyvégek felfekvési felüle-20 tei között. A segédrugókra mármost pl. a kocsi kormányzásától függően olyként hatunk a servómotorral. hogy kanyarodókban a kanyarodó külső oldalán lévő kerekekre ható 25 rugózás karakterisztikáját a segédrugók bekapcsolásával erősítjük, úgyhogy a jármű nem hajolhat kifelé. Még jobb a berendezési úgy szerkeszteni, hogy a kocsi a kanyarodó belső oldala felé hajoljon. 30 Ahelyett, hogy a segédrugózást a kocsi kormányzásától függően működtetnek, azt pl. a röpítő erő vagy esetleg a nehézségi erő hatása alatt álló, alkalmas liengő-bercndezéssel is befolyásolhatjuk, úgyhogy 35 a kocsi nemcsak kanyarodókban, hanem más okok következtében előálló meghajlásoknál is egyensúlyban maradjon, illetve ismét egyensúlyiba jöjjön. A ^berendezés működésmódja legjobban 40 a 2. ábra szerinti diagramm kapcsán szemléltethető. Ha ugyanis a (15) dugattyú a (14) rúd révén a két segédrugó egyikére, pl. a csavarásra igénybevett (10) rúdra kezd halni, alkkor a Meredekebb (B) 45 karakterisztika a (B ) helyzet felé tolódik cl. A (14) rúd és az emeltyűk közöli! játékot a diagrammon a karakterisztikának (J>\ illetve (b') kezdőpontjai fejezik ki, amelyek magasabban vannak az 50 (A) karakterisztika (a) kezdőpontjánál. Amint már a bevezetésben kifejtettük, a rugózás befolyásolására olyan berendezéseket is alkalmazhatunk, amelyek közvetlenül a főrugóra hatnak. így pl. a (6) 55 vagy (7) csavarásra igénybevett főrúd alkalmas helyén egy-egy emeltyűt erősíthetünk meg, amelyre azuLán a servómolor (14) rúdja hat. Ilymódon azt érjük el, hogy bizonyos időponttól kezdve, amelyet a dugattyúnak és a (14) rúdnak az em- ö0 lített emeltyűre kifejtett hatása szab meg, már csak a meredekebb karakterisztikájú megrövidített lorziósrúd kezd hatni. A nyomóolajjal működő berendezést, pl. a jármű motorával hajtőit szivattyú látja 65 el nyomóolajjal, amely szivattyú egyidejűen különböző más célokra is juttathat nyomóolajat a jármű egyes részeibe. Ehelyett az olajozó be rendezés helyett aszerint, hogy a jármű teljes egészében, hogy 70 van szerkesztve, természetesen bárminő más nyomással működő vagy mechanikai berendezést is alkalmazhatunk. A találmány nemcsak csavarásra igénybevett rugózásoknál, .illetve egymástól füg- 75 getlenül föl- és lemozgathaló csapágyaknál, hanem más rugó ki alakításoknál és más kerékágyazásoknál is felhasználható. Így pl. lemezrugóknál azoknak hatékony hossza a tengelyen vagy pedig a rugózott 80 járműrészen vezetett, ide-oda mozgatható testtel befolyásolható és így a rugóízás karakterisztikája változtatható. A találmány fő előnye, amint az a leírásból kitűnik, abból áll, hogy a kocsi 85 rendes rugózása kellően lágy, a kanyarodókban ható rugózása pedig kellően kemény lehet. Szabadalmi igények: 1. Rugózás, főként egymástól függetlenül 90 le- és fölmozgatható kerekekkel fölszerelt gépjárművekhez, amelyeknél a kerekek pl. lengő féltengelyeken ágyazottak és a kerekeket csavarásra igénybevett rudak támaszthat ják meg, 95 amelyre jellemző, hogy a rugózás karakterisztikája kézzel működtetett vagy önműködő segédrugóra haló berendezéssel kívülről megváltoztatható oly módon, hogy ez, a segédberendezés az 100 alváz és a segédrugó közötti támadási pontot tolja el. 2. Az 1. igénypont szerinti rugózás szerkezeti megoldása, amelyre jellemző, hogy a segédberendezés az ugyancsak 105 csavarásra igénybevett rugói alkotó segédrugót fordítja el. 3. Az 1., vagy 2. igénypont szerinti rugózás szerkezeti, megoldása, amelynek jellemzője, hogy a segédrugót a csava- 110 rásra igénybevett (7) főrudat körülvevő (11) csavarrugó alkotja. 4. A megelőző igénypontok bármelyike szerinti rugózás szerkezeti megoldása, amelyre jellemző, hogy a segédrugó 115 befolyásolását a jármű kormánya, a
