116612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oldható és megömleszthető szilárd bitumenes szénhidrogének előállítására széntartalmú nyersanyagokból

jár, hogy a kicsapott részletek a hamuban maradnak vissza. A szénnek középvagy nehézolajokkal való elpasztásítása ugyancsak az elsődleges termék lcicsapásá-5 hoz kell, hogy vezessen, mert ezelc az olajok többnyire szintén paraffinos vagy olefines. jellegűek. Ebben az esetben lehűl a kiindulási anyagoknak elsődleges termékekkévaló átalakításánál nem lehet meg-10 állni. Ezért érvényes ezidőszerint a hidrogénezési eljárások keresztülvitele során a következő eljárási szabály: «Minél nagyobb a felvett hidrogéiimeniiyiség, annál nagyobb a hidrogénezési termékekben való 15 hozadék is, viszont a ki nem elégítő hidrogénadagolás rossz átalakulási hatásfokkal jár.» A szénnek a találmány szerinti eljárással elérhető, fokozott mérvű átalakítása 20 ezzel szemben azon a felismerésen alapul, hogy a munkába vett szenet olyan oldószerekkel hozzuk paszta-alakba, amelyek paraffinos vagy olefines szénhidrogéneket számottevő mennyiségben nem tar-25 talmaznak és az így előkészített kiindulási anyagól nem-kielégílő mennyiségű hidrogénnel hozzuk reakcióba. A találmány szerinti eljárás lényege tehát abban van. hogv a szenet aromás, ill. 30 nafténes oldószerek jelenlétében vetjük alá nyomáson és kb. 400°-ra korlálozolL hőmérséklettartományban hidrogén behatásának és hogy a reakciót megszakítjuk, még mielőtt jelentős mennyiségű paraffin-. 35 illetve olefin-szénhidrogének keletkeztek volna. A további feldolgozásra való tekintettel célszerű desztillálható oldószereket alkalmazni, amelyeknek forráspontja a reakciós 40 hőmérséklet alatt van, illetve vákuum alkalmazásával ezen hőmérséklet alá hozható, nehogy a reakciós terméke t. további feldolgozása során, olyan hőmérsékletnek kelljen kitenni, amely a reakciós hőmér-45 sékletnél magasabb. Alkalmazhatók olyan, oldószerek is, pl. tetrahidronaftalin, amelyek a hidrogént könnyen veszik fel és adják le. Az eljárás úgy vihető ki, hogy a kb. 50 410°-ra előmelegíteitt reakciós elegyet!, amcljy pl. finomra őrölt 70—80«o kátrányközépolaj-frakcióval elpasizLásítotl szén, a tiszta szénre számított 2—5 súlyszázaléknyi hidrogénnel együtt, két vagy három, egymás-55 után kapcsolt, keverőszerkezellel ellátott, álló autokláv alkotta sorozatba szivattyúzzuk be. Az elegyet az utolsó autoklávtól, valamely nyomáscsökkentő berendezés közbeiktatásával, elvezetjük és a szűrőberendezésbe továbbítjuk. MinLán a hidrogén- 60 felvétel kezdetben nagyon nagymértékű, a hidrogén parciális nyomása a következő autoklávban erősen csökken s az utolsó autoklávban már oly csekély lesz, hogy a hidrogénfelvélel csaknem megszűnik; ily- 65 ké p ]) a r a l'fi n •- szé n h i dr ogé n e k keletkezése önműködően g'átlódik meg. A kimosott és az oldószertől megszabadított szűrési maradék a bevezetett tiszta-szénnek már csak 1—5o/o-át tartalmazza. A maradék túl- 70 nyomó részében hamu. Az autoklávok úgy is kapcsolhatók, hogy a szén és oldószer beszivattyúzása a sorozat egyik végén, az előmelegített hidrogén bevezetése pedig ennek másik végén tör- 75 ténhetik; a reakciós elegyet az utolsó auboklávból vezetjük el és pedig mielőtt még paraffin- ill. olefin-szénhidrogének észrevehető mennyiségben keletkezhetnének. A reakciós hőmérséklet a feldolgozott 80 szén minősége és a hidrogén felhasználási mennyisége szerint 380°—125° között van; az egyes reakciós edények eközben különböző hőmérsékleti fokozatokon tarthatók. A reakció tartania általában 60—90 85 perc. Katalizátorok alkalmazásával ez az időtartam 10—60 percre csökkenthető. Az előbb említett hőmérsékleteknél magasabb hőmérsékletekkel ínég jobban megrövidíthető a reakció időtartama. Katalizátor- 90 ként bármely ismert hidrogénező katalizátor alkalmazható; a katalizátorok pl. az őrlés alatt keverhetők a szénhez. Az eljárást közelebbről az alábbi két mennyiségi példa világítja meg: 95 I. kiviteli példa, kőszén feldolgozására. A lehetőleg finomra őrölt, erősen előszárított, teljesen vízmentes kőszenet 10:8 arányban 250—320° között forró kőszénkátráuypárlattal pasztaalakba hozzuk és 100 410"-on, 250 légköri nyomáson, hidrogén behatásának vetjük alá. A reakciós elegyet olyan menetben A*ezetjük el, amely megfelel 4o/o hidrogén elhasználódásának, illetve a bevezetett szénelegy ilyen mértékű 105 hidrogénfelvételének. A sűrűn folyó reakciós elegyet legelőbb is megszűrjük és pedig célszerűen szűrősajtókon, magasabb, kb. 150—200° körüli hőmérsékleten. A szűrésből visszamaradó lepényt kevés oldó- 110 szerrel még eg\r

szer elpasztásítjuk, majd újból szűrésnek vetjük alá, miközben a szűrés ismétlésekor a hőmérsékletet bizonyos határok között még feljebb emelhetjük. A szűrési lepényen még rajta ta- 115 padt oldószert forró gázzal elgőzösítjük és visszanyerése céljából kondenzáljuk. Visszanyerhető az oldószer száraz desz-