116576. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénanód előállítására
lehetnek, ahol is a belső körvonal esetleg" egyező lehet a külsővel. A „hengeres" és „tokalakú" kitételek az alábbi leírásban a legtágabban és legáltalánosabban értel-5 miezendők. A találmány szerinti eljárás kivitelénél lelapított egyenes hengeralakú széntömbből indulunk ki, melynek összes méretei valamivel nagyobbak a kész anód kívánt 10 méreteinél. Kívánatos, hogy e tömb körvonalai többé-kevésbé megközelítség a kész anód alakját, amely nagyjában részarányos a hossztengelyre merőleges főirányokon átmenő, egymásra merőleges, ha-15 rántirányú metszősíkokhoz képest. Azután a tömbön pontos megmunkálás útján, legalább két pár valóban sík oldalfelületet létesítünk, amely síkpárok merőlegesek a kész anód harántirányú metsző-20 síkjában fekvő, egymást derékszögben metsző tengelyeire. Emellett az egyes síkpároknak egymástól mért távolsága azonos a kész anód pontos külső méretével, a korrespondeáló tengely irányában 25 mérve. A két egymásra merőleges síkpár létesítése lehetővé teszi, hogy a tömbben harántirányban megnyúlt katódfelvevőtokot létesítsünk, amelynek nagyobb harántirányú tengelye párhuzamos a kész 30 anód tengelyével, illetve egyetlen kamra elrendezése esetében azzal összeesik. Tekintettel arra, hogy a szénanyag törékeny és aránylag lágy és hogy a kész kamra falai rendesen igen vékonyak (pl 35 1.25 mm nagyságrendűek), különösen nagy elővigyázatosság ajánlatos a megmunkálásnál, nem csupán az anyag megsérülésének meggátlására, hanem a méretek tekintetében a szükséges pontosság 40 biztosítására (a megmunkálás toleranciahatára 0.05 mm). Az említett okokból a tömböt a kamra alakítása közben oldalirányban szorosan meg kell támasztani és rögzíteni. 45 A találmány további ismérvei az egy darabban előállított szénanód példaképem kiviteli alakjait és a szénanód előállítását ismertető, ill. szemléltető leírásból és rajzból tűnnek ki. Az 50 1. ábra a széntömbnek axonometrikus képe, amelyből a találmány .szerinti eljárás útján a 12. ábra szerinti anód készül. A 2. ábra a tömb egyik oldalfelületének 55 megmunkálását érzékelteti, mely megmunkálás folytán valóban sík „alapfelületet" kapunk, melyhez a többi méretet és irányt viszonyáthatjuk. A 3. ábra a tömb e felületével párhuzamos, szembenfekvő felületének megmunkálását 60 érzékelteti A 4—5. ábráik egy másik oldalfelület-pár megmunkálási műveletét érzékeltetik. Ez utóbbi felületpár felületei egymással párhuzamosak és az első felületpárra merő- 65 legesek. A 6. ábra a tömb egy további oldalfelületének megmunkálását szemlélteti, pontosan a már megmunkált felületekhez viszonyítva. A 70 6a. ábra a 6. ábra szerinti művelet kiviteléhez alkalmas készülék változata. A 7. ábra az anód belső felületének nyers kifúrását, a 8. ábra a kamra belső falának pontos 75 megmunkálását érzékelteti. A 9—10. ábrák a külső oldalfalak közötti sarkok lekerekítését szemléltetik. A 11. ábra az anód test huzaltámasztó furatainak fúrását érzékeltetik. A 80 12. ábra a táma-iztó huzalokra felfűzött kész anód axonometriás képe. A 13. ábra a hordozóhuzal egy darabjának módosított kiviteli alakja. A A 14—17. ábrák axonometriás ábrázó- 85 lásában, az egy- darabban készült szénanód további kiviteli alakjai. Ezek is az ismertetett módon készülnek. A találmánya szerinti eljárás kivitelénél, a 12. ábrán szemléltetett szénanód 90 előállítása céljából, az 1. ábra szerinti, egyr enes hengeralaktx széntömbből indulunk ki. Ez a széntömb két egymást derékszögben metsző lapos (8, 9) ill. (14, 15) hengerből áll, melyeknek metsző- 95 dése keresztmetszetben nagyjában keresztalakú alakzatot ad. A tömbkeresztmetszet nagytengelyét tartalmazó (8, 9) rész öleli fel a. kész anód (12. ábra) üreges testét, míg a (14, 15) részből oldalsó támasztó íoo bordák létesülnek. Az 1. ábra szerinti nyers széntömböt úgy kapjuk, hogy az 1. ábra szerinti körvonalnak megfelelő szá jnyílású szénsajtóban foglalt, kívánt szénmasszából meg- 105 felelő hosszúságú darabot préselünk ki. A kipréselt szalagot kívánt hosszúságii rudakká vágjuk és ezeket a széniparban ismert módon, a kívánt hőmérsékleten kiégetjük úgy, hogyr a kapott rúdalakú j^o termék vagyr amorfszén, vagy mesterséges grafit, a végső égési hőmérséklethez képest. A legtöbb célra, kiégetés céljából, kívánatos lesz a kipréselt rudakat oly magas hőmérsékletre felhevíteni, hogy a 115 szén „elektromos" vagy „mesterséges" grafittá alkuljon át, de az eljárás természetesen ez irányban nincs korlátozva.
