116553. lajstromszámú szabadalom • Beállító szerkezet egymáshoz képest elmozgatható mutatóval és beosztással

katrész, illetve az ezzel kapcsolt szerkezeti rész és az elmozgatható mutató, illetve mozgatható beosztás között, vagyis a szerkezet kinematikai láncában oiy al-5 katreszt rendezünk el, amellyel az említett alkatrészek mozgásainak egymással való összeliiggése változtatható. Az ismeretes beállító szerkezetek példájaképpen felvett megoldásnál az alkat-10 részek mozgásainak egymással való összefüggését változtató alkatrész a mozgásátvivő (3) zsinórtárcsa. A találmány értelmében az előzőkben ismertetett változtatható mozgási íiiggő-15 séget a példaképpen felvett esetben a (3) tárcsa eddig köralakú zsinórhornyának alaki megváltoztatásával érjük el. A megváltoztatott alakú zsinórhorony vezérgörbéjét a 3. ábrában teljes vonallal tiintet-20 tük fel. Az eltérés szemléltetése végett az eddig használatos köralakot szakadozott vonalakkal ábrázoltuk. A találmány értelmében módosított horonyalaknál a vezérgörbére jellemző: 25 1. bármely két, egymástól 180° távolságban fekvő pontja között a két ívhossz mindig egyenlő. Például az (a) és (e) pont között fekvő (a, b, e) ívhossz egyenlő az (a, d, c) ívhosszal, vagy a (b) és (d) pontok 80 között fekvő (b, c, d) ív hossza egyenlő a (d, a, b) ív hosszával. 2. 180°-on bellii bármely két egymástól 90° távolságban fekvő pont között az ívhosszak különbözők. Például az (a) és (b) 35 pontok között az ívhossz rövidebb, mint a (b) és (c) pontok között. Az (a, b) és (d, e) ívek hossza egymással egyenlő, hasonlókép az (a, d) és (b, e) ivek hossza is egyenlő egymással. A négy 40 90° terjedelmű ívszakasz közül a két-két egymással egyenlő hosszú ív egymással szemben fekszik. Az (a, b) és (d, c) ívek a legrövidebb, a (b, c) és (d, a) ívek a leghosszabb pályát adják. 45 A (7) mutató az (1) kondenzátor szögeiforgása szerint esetről-esetre oly utat tesz meg, amelynek hossza a (3) zsinórtárcsáról le-, illetve felfutó zsinórhosszal egyenlő. Ez a zsinórhossz a {3) tárcsa zsinórhor-50 nyának, illetve a vezérgörbe megfelelő ívhosszával azonos. Minthogy az (1) forgó kondenzátor elforgási szöge 180°, a vezérgörbe első jellemzője folj'tán a beállítás a forgó kondenzátor két véghelyzetében a 55 különböző hosszúságii ívek térbeli helyzetétől, vagyis a (3) zsinórtárcsa felókelési szögétől független. A vezérgörbe második jellemzője miatt azonban a (7) mutató helyzete az (1) kondenzátor középállásában, amikor ez utóbbi a véghelyzetektől 60 90° távolságban van, az egymást követő ívek hosszától, vagyis a (3) zsinórtárcsa felékelési szögétől függ. Ha a kondenzátor elforgatható lemezeinek teljesen beforgatott helyzetéből indulunk ki és a lemeze- 65 ket a 90° távolságban fekvő pontig forgatjuk, a (7) mutató a (6) zsinórnak az (a, b) íven való legördiilésekor a 3. ábra szerint a lehetséges legkisebb útat, míg a (b, c) íven való legördiilésekor a lehetséges leg- 70 nagyobb útat teszi meg. A beosztás két végén való beállítás után a (3) zsinórtárcsát az (1) kondenzátornak a két véghelyzettől 90° távolságban fekvő helyzetében úgy ékeljük a (2) tengelyre, hogy a (7) mutató 75 a (8) beosztáson a behangolt hullámhosszt mutatja. A mozgásátvivő alkatelem vezérgörbéje nemcsak körivekből állhat, hanem más alkalmas görbe, például ellipszis is lehet. 80 A találmány szerinti beállító szerkezet nemcsak rádió vevőkészülékeknél, hanem mindama esetekben is használható, amelyben közbenső helyzetben való beállítást kívánunk. 85 Szabadalmi igények: 1. Beállító szerkezet egymáshoz képest elmozgatható mutatóval és beosztással, amelyek közül az egyik állandóan rögzített helyzetben marad és a másik be- 90 állítást igénylő alkatelemmel vagy az utóbbival kapcsolt szerkezeti résszel mozog együtt, azzal jellemezve, hogy a szerkezet kinematikai láncában az említett együtt mozgó alkatrészek mozgá- 95 sainak egymással való összefüggését változtató alkatelem van. 2. Az 1. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelynél a mozgatható mutató vagy a mozgatható beosztás moz- 100 gásátvivő 'alkatrész útján beállítást igénylő alkatelemmel vagy az utóbbival kapcsolt szerkezeti résszel áll öszszeköttetésben, azzal jellemezve, hogy az említett együttmozgó alkatrészek 105 mozgásainak egymással való összefüggését változtató alkatelem az említett mozgásátvivő alkat vész. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szerkezet kiviteli alakja, amelyet az jelle- 110 mez, hogy az alkatrészek mozgásainak egymással való összefüggését változtató alkatelemnek oly alakja van, hogy a mozgási függőségben levő alkatrészekhez való viszonylagos helyzetének 115 változtatásával a mozgási függőség változik.