116541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított hagymapor konzerválására és könnyen kezelhetővé tételére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116541. SZÁM. IV/'e. OSZTÁLY. — -B. 13169. ALAPSZÁM. Eljárás szárított hagymapor konzerválására és könnyen kezelhetővé tételére. Buday Gedeon élelmezési üzemvezető, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 11-ike. A kereskedelmi forgalomban évek óta szerepel a szárított zöldség, így többek között a szárított hagymafélék, amelyeket porrá őrölt alakban használnak. Ezek ke-6 zelése egy kissé körülményes, ami főként a kicsinybeli alkalmazásukat nehezíti meg. E mellett, ha a tárolásukra használt dobozt nyitva felejtjük, az anyag nedvességet szív és összecsomósodik. Ez utóbbi körülmény 10 az áru minőségét ugyan nem befolyásolja, ellenben kezelését körülményessé teszi. Ezt a nehézséget a nedvesség elleni konzerválással küszöbölhetjük ki. Ezzel azonban egyúttal alkalom kínálkozik arra is, hogy 15 az anyagot könnyen kezelhető állapotba hozzuk. Célunkat két úton érhetjük el. A szárított hagymaporokat — kötő — konzerváló anyagokkal testecskékbe (kocka, pasztilla, 20 gömböcske) formáljuk. Természetesen gondoskodunk arról, hogy ezek az anyagok az egészségre ártalmasak ne legyenek, sőt a táplálkozás célját szolgálják. 25 Másik lehetőség az, hogy az anyagot pasztává formáljuk, amely azután akár alkalmas edényekben, vagy tubusokban hozhatók forgalomba. Magától értetődik, hogy a pásztázó anyag amellett, hogy 30 ugyancsak konzervál, szintén az egészségre ártalmatlan, sőt a lehetőség szerint tápláló is kell hogy legyen. Ha a hagymaporokat formázni (paszttillázni stb.) akarjuk, legcélravezetőbben úgy 35 járunk el, hogy tömény zselatin kocsonyával sűrű péppé alakítjuk és ezt a tömeget az ismeretes formázó (pasztillázó) gépeken testekké sajtolva megszárítjuk. Hogy eme testecskék feloldását meggyorsítsuk, a kötőanyag mellett a sajtolásra kerülő tö- ío megbe még vízben, illetőleg zsírban (olajban) oldódó anyagot is vihetünk, így pl. konyhasót, vagy valamilyen zsiradékot, (faggyút, pálmazsírt), sőt, hogy a kötőanyagként szereplő zselatin repedezését el- 45 kerüljük, még ricinusolajat is. A kötőanyagként szereplő zselatin a hagymaporrészeket nemcsak összetapasztja (köti),hanem miután beburkolja őket, még a levegő nedvessége ellenében konzerválja is. 50 Amennyiben pépet (pasztát) óhajtunk előállítani, úgy legcélravezetőbbnek mutatkozik formázó-konzerváló anyagként valamilyen olajat, vagy félfolyékony zsírt (pl. libazsírt) alkalmazni. Az olaj lehet 55 bármely (természetesen a lehetőség szerint nehezen avasodó) étolaj, (pl. oliva, napraforgó stb. olaj), lehet azonban az egészségre nem ártalmas ásványi olaj is, pl. ízetlen, szagtalan parafinolaj. Természetes, 60 hogy az utóbbi a táplálkozás szempontjából értéktelen, de kis mennyiségénél fogva, másrészt pedig miután ízetlen és szagtalan, ez a körülmény a készítendő étel minőségére jelentőséggel nem bír. 65 Szabadalmi igények: 1, Eljárás szárított hagymapor konzerválására és könnyen kezelhetővé tételére, azzal jellemezve, hogy az étkezésre szolgáló szárított hagymafélék (ú. m. veres 7

q póré, fokhagyma stb.) porát kötő-konzerváló anyaggal, legcélszerűbben tömény zselatin-kocsonyával, sűrű péppé alakítjuk át és ezt a tömeget az isme-