116490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénbrikettek előállítására barnaszén vagy lignit finom őrleményének kötőanyagként való hasznosításával
hőmérsékletétől, nedves avagy száraz vollátót stb. Hosszú megfigyelés alapján megállapítható azonban az a legkisebb mechanikai szilárdsági érték, mely bizo-5 nyos brikettalak és -nagyság mellett a brikett gyakorlati tartósságának mérőszáma. Olyan hengeres brikettek esetében, melyek nyomott lapja 20 cm'-' területű és melyek magassága 20—24 mm, kb. 75 kg/cm2 10 nyomósailárdság az a minimális érték, mely. a tapasztalat szerint a kellő tartósságú brikett mérőszámául tekinthető. i. példa. Várpalotai szenet 3—0 mm szemnagy-15 ságű brikettszénné aprítottam, A granulometrikus összetétel a következő volt: nagyságú, aprólékból is készítettünk, amikoris a következő eredményeket kaptuk: 20 40 45 Szemnagysag mm 3—2 2—1 1—0.5 0.5—0.2 0.2—0.073 0.073—0 Súly °/o 33.65 20.80 26.48 10.83 6.05 2.19 Összesen: 100.00 Szemnagyság 111111 2—0 1—0 0.5—0 0.073—0 Nyomószilárdság kg/cm2 104.0 110.0 112.6 124.0 A présnyomást csak 500 kg/cnr-ig ío- t>0 kozva az összes kísérleteknél a szilárdság kb. 25—30%-kal csökkent, úgy hogy kellő nyomószilárdságú, azaz megfelelő tartósságú brikettet a maximálisan 2 mm és ennél kisebb szemnagyságú aprószén esö- 65 téin 600 ,kg/cm2 -nél kisebb préselési nyomással is kaptunk. Az összes kísérleteknél nyitott vagy lyukacsos présmintával dolgoztunk, hogy a levegő a mintából préselés közben eltávoz- 70 liassék és a brikettben légzárványok, melyek belső túlnyomása a brikett szilárdságát veszélyeztethetné, ne keletkezzenek. 25 A briketteket hidraulikus préssel 600 kg/cnr' maximális nyomással készítettük. A hengeres brikett nyomott lapja 20 cm2 , magassága 20—24 mm és súlya 54—57 g volt. Az eredeti kb. 50% nedvességet mint-30 egy 17%-ra szárítottuk. A présminta elektromos árammal állandóan 60—70 C° hőmérsékletre volt melegítve és ugyanerre a hőfokra melegítettük- préselés előtt a brikettezendő aprószenet is. Az így kapott 35 brikett nyomószilárdsága 78.5 kg/cm2 volt. A brikettezendő anyag granulometrikus összetételéből az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy a maximálisan 3 mm szemnagyságú anyagnak csak 19%-a volt 0.5 mm-aiél és 2% -a volt 0.073 mm-nél finomabb. Ennél a kísérletnél a kötőanyagként hasznosított lisztet nem kellett külön őrléssel előállítani és a brikettszénnel utólag keverni, mert a brikettszén azonos volt a kötőanyagként használt szénnel és a kellő szilárdságú brikett előállításához már a rendkívül kis mennyiségben jelen levő liszt elégségesnek bizonyult, mely a durvább szemekkel már az őrlés közben 50 ke verődött össze. Ugyanezen várpalotai szénből', azonos módon briketteket kisebb maximális szem-2. példa. Ugyancsak várpalotai szénből a már előbb megadott granulometrikus összetételű 3—0 mm szemnagyságú brikettszenet készítettünk. Ugyanebből a várpalotai széliből 0.073 mm maximális szem-nagyságú lisztet is készítettünk, melynek granulometrikus összetétele a következő volt: Szemnagyság Súly mikron : 0 73—70 0.3 70—60 2.7 60—50 2.5 50—40 5.5 40—30 32.5 30—20 2.5 20—10 30.5 10— 0 10.5 Összesen: 100.00 75 80 85 90 Amint látjuk, a 10 mikronnál finomabb részek mennyisége mindössze 10.5 %, az átlagos szemnagyság pedig 24.5 mikron, úgy hogy kolloid diszperzitásról szó sem lehet. 95 A brikettszenet és a kb. 17—18 % nedvességtartalmú szénlisztet ezután különböző keverési arányokat alkalmazva, jól összekevertük és a már az I. példa kapcsán megadott módon e keverékekből briketteket 100 készítettünk. Ekkor a nyomószilárdság tekintetében a következő eredményeket kaptuk:
