116490. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénbrikettek előállítására barnaszén vagy lignit finom őrleményének kötőanyagként való hasznosításával

1164yO. típusú barnaszén vagy lignit nedvességtartalmára is tekintettel vagyunk és ezt a barnaszenet vagy lignitet előzetesen kb. 14—18% nedvességtartalomig szárítva, 5 szárazon őröljük lisztté. Ez az eljárás lényegesen előnyösebb annál az ismert eljárásnál, amelynél a kötőanyagként használt barnaszenet görgőmalömban nedvesen kolloidális péppé- őrölik és pépes alak-10 ban adják a száraz brikettszénhez. A kolloid finomságig való őrlés rendkívül hoszszadalmas és költséges, ezenkívül a kolloidális pép a száraz brikettszénnel egyenletesen össze sem keverhető, pedig ily egyenlő letes keverék előállítása az egyenletes szilárdságú brikett előállíthatásának egyik főfeltétele. A találmány szerint alkalmazandó száraz őrlés görgőmalom helyett a szénpor tüzelésű berendezésekkei 20 kapcsolatban is használatos malmokban (pl. háromhengeres malmokban) végezhető, melyekkel a szenet rendszerint 0.088 mm maximális szemeket tartalmazó, kevert szemnagyságú lisztté (4900 szitaoso-25 kor) őrölik. A találmány szerinti eljárásnál az előbbiek szerinti lisztet az esetleg szintén előszárítandó brikettszénnel ugyancsak szárazon keverjük össze, amivel az egyenle-30 tes keverék létesülését biztosítjuk és amin az értendő, hogy az összekeveréshez mesterséges nedvesítést nem alkalmazunk. Ha a préselés előtt malaxeurben túlhevített vízgőzzel melegítjük fel az ainyagot, amit 35 a találmány esetében szintén alkalmazhatunk, az itt bekövetkező lecsapódás okozta, nem számottevő (rendszerint 1%-nál kisebb) nedvességnövekedés az eljárás lényegét és eredményességét nem érinti. 40 A találmány szerint kötőanyagként hasznosított lisztet úgy is előállíthatjuk, hogy a szükség esetén előszárított brikeítezendő szén és a liszt előállításához használt kolloid- vagy géltípusú barnaszén 45 vagy lignit keverékét együttesen őröljük meg és préselésnek e keverék oly granulometrikus összetételű (esetleg szitálással kapott) őrleményét vetjük alá, mely a kolloid- vagy géltípusú barnaszén vagy lig-50 nit lisztjét a brikettpréseléshez szükséges aránylagos mennyiségben tartalmazza. A kötőanyagként használt lisztnek a brikett szénitől elkülönített előállítása annyiban előnyösebb, mert ez esetben a brikettszén-55 hez adagolt liszt aránylagos mennyiségével tetszés szerint (pl. 20—40%-ra) felmehetünk a nélkül, hogy a brikettszenet messzemenően aprítani kellene, míg a fenteimlített együttes őrlés esetén a képlékeny természetű barnaszénnek vagy lig- t nitnek csak aránylag kis hányada fog lisztté előrlődni (hacsak a keveréket nem aprítjuk igen messzemenően, pl. 1—2 mm maximális szemnagyságra), mely a brikettpréseléshez általában nem lesz ele- 6 gendő. Arra, hogy a barnaszénnek vagy lignitnek csakis egy hányada alakul át lisztté, már az, együttes őrlésnek alávetett keverék összeállításánál is tekintettel kell lennünk, amennyiben e keverékben a kol- 7 lóid. vagy géltípusú barnaszén vagy lignit aránylagos mennyiségét oly nagyra, szükség esetén 100%-ra, választjuk, hogy e barnaszénnek vagy lignitnek az említett lisztté előrlődő hányada a brikettpréselés- 7 hez szükséges lisztadagot szolgáltassa, mely az esetben, ha a brikettezendő szén maga is képlékeny természetű és a brikettezendő aprószén maximálisan 3 mm szemnagyságú, a'z összmennyiség 2 súlyszázaié 8 kát nagyobb szilárdságú brikettszén előállítása céljából előnyösen többszörösen meghaladja. Az esetben, ha a brikettszén nem képlékeny természetű és vagy 3 mm-nél durvább maximális szemű, a lisztadag 8; aránylagos mennyiségét a fenti irányértékekhez viszonyítva emelni kell, ami szükség esetén külön előállított liszt beadagolásával történhet. A préselést előnyösen úgy végezzük, 9( hogy mind a célszerűen lyukacsos vagy nyílásos présunintát, mind a brikettkeveréket préselés közben 50—100 C° között a brikettkeverék minőségéhez igazodó, közel állandó hőmérsékleten tartjuk. 9f A találmány szerinti eljárással az alább közlendő kísérleti adatok szerint igen jó eredményeket értünk el, melyek magyarázatára a következőket adjuk elő, a nélkül azonban, hogy maga a találmány e ma- i( gyarázat helyességéhez kötve lenne. Kellő szilárdságú brikett egyebek között előállítható, ha préselés közben az egyes szénrészecskék felületeit oly közel hozzuk egymáshoz, hogy azokat az adhézió össze- 1( tartsa. Ha a briikettszén képlékeny természetű, mint a kolloid- vagy géltípusú barnaszenek vagy lignitek, a kellő nagyságú felületi érintkezést és adhéziót a préselés közbeni nyomás okozta alakválto- 1 zás eredményezheti a nélkül, hogy bármi féle kötőanyagot alkalmazni kellene. Nem, vagy kevéssé képlékeny brikettszeneknél, , így pl- nem kolloid- vagy gél-típusú barnaszeneknél vagy ligniteknél, azonban eset- 1 leg képlékeny briikettszeneknél is a talál-