116487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás természetes anyagok vagy mesterséges termékek nemesítésére

Nem feltétlenül szükséges, hogy a beható anyagokat előzetesen elkészített állapotban vigyük rá a termékekre. Ezek ugyanis előtermékekből átalakulás, kon-5 denzálás vagy lehasadás útján keletkezhetnek és így többé vagy kevésbé in statu nascendi reagálhatnak. Így pl. alkilenoxidok nedves melegben fémoxidok vagy hidroxidok, mint pl. magnéziumoxid vagy 10 ólomhidroxid behatása alatt halogénhidrinekből képződhetnek. Kvaternér sókból, amelyeknek nitrogénjéhez y-klór-fi oxi-propilgyökök vannak csatolva, alkalikus szerek hatása alatt epikiórhid-15

rin keletkezhetik. 1.2-propilenoxidnak tiokarbamidoldattal itatott termékre való behatásánál először is 1.2-propilenszulíid keletkezik. Halogénalkilek bomlékony halogénalkilátok vagy iminoétersók ter-20

mikus felbomlása útján szabadulnak fel. A kvaternér polialkilén-poliaminsók, pl. halogénalkilaminek polimerizácíós termékei könnyű bomlékonysága is felhasználható a találmány céljaira. Alkilénoxidokkal és azok származékaival való reakció esetén előnyös lehet a reakciót gyengén savanyú állapotban ill. gyengén savanyú közegben, például ecetsav, hangyasav, tejsav vagy oxalsav je-30

lenlétében végrehajtani vagy legalább is bevezetni. Erősebb, nem a halogéuliidrogéncsoportba tartozó savak, mint pl. kénsav, oleilmetiltaurin, izobutilnaftalinszulfosav alkalmazása általában csak akkor 35 célszerű, ha nincs szükség különösen messzemenő hatásra. A munkafeltételek megválasztásánál azonban figyelembeveendő, hogy a gyapjú erős savak mérsékeltebb mennyiségeinek jelenlétében: ma-40 gasabb hőfokokat és hosszabb kezelési időtartamot jobban elbír, mint semleges vagy alkalikus állapotban. Ha a termékekbe, vagy azok reakcióképes nagymolekulájú alkatrészeibe be-45 lépett maradékok még könnyen reakcióképes esztercsoportokat, pl. a klóroxipropilcsoportban halogént tartalmaznak, akkor a termékek később, különösen valamely festő- vagy nyomóeljárással egyide-50 jűleg, oly szerekkel kezelhetők, amelyek a festékafűnitásnak a kívánt iráuybani változását idézik elő. Oly szerek, amelyek a bázikus jelleget erősíthetik, pl. az aminek, különösen a tercieraminek, mint a 55 trimetilamin, piridin, izochinolin, továbbá a tiokarbamidok. Más a helyettesítésre alkalmas anyagok: szulfitok, tioszulfátok, merkaptozsírsavas vagy szulfonsavas sók, aminek vagy gyenge szervetlen bázisok szulfhidrátjai. (J0 Az aikilezőszerakkek vagy ilyenek keverékeivel való reakció folytán, hacsak nem lépnek be egyidejűleg savanyú csoportok, a kezelt termékek savanyú festékekkel szembeni affinitása lényegesen nö- 65 vekszik. Különösen erős ez a hatás gyapjú és más állati szőrök esetében. Ily módon lehetővé válik, hogy a találmány szerint kezelt gyapjút főzést nem álló acetátműrost jelenlétében alacsony, az 70 utóbbira nem káros hőmérsékleten (85 C° alatt) fessünk, anélkül, hogy a festékkihasználás és a színek tartósságának rosszabbodásától kellene tartanunk. Sőt, bizonyos esetekben még közönséges egali- 75 záló festékanyagokkal is jobb mosás- és vizállóságot lehet elérni, mint az egyébként használatos főzéssel való festés útján kezeletlen gyapjú használatakor. Továbbá pl. epiklórhidrin alkalmazásakor 80 lehetséges a hozzáadott savmennyiséget a festésnél lényegesen csökkenteni, vagy pedig teljesen savhozzáadás nélkül festeni, úgy hogy gyapjú és előzetesen festett acetátműselyem keverékéből álló szö- 85 veteknél az átfestéssel szemben csak mérsékelten ellentálló acetátfestőanyagok kevésbé támadtatnak meg és tisztább kétszínhatásokat érünk el. Félg.yapjú vagy gyapjú és műrostok 90 keverékének semleges glaubersófürdőben, savanyú, illetve substantív festékekkel való festésénél vagy fedésénél is, a gyapjú felszívóképességének javulása igen fontos. 95 A festékaffinitás növekedése még különösen a nyomásnál lényeges. Ebben az esetben a gyapjúrost festékfelvevőképességét rendszerint klórozással javítják, mikor is azonban könnyen állhat elő a 100 rostok károsítása, amely különösen a nedves állapotban való szilárdság csökkenésén érezhető. Gyapjúnak epiklorhidrinnel való kezelése, amint ez a 6. példában le van írva, erősebb affinitásnövekedést 105 okoz, mint az enyhe klórozás. Ha azonban kivételesen egészen erős hatást akarunk elérni, akkor a gyapjút előzetes klórozás után még a találmány szerinti szerekkel utókezelhetjük. 110 A savanyú kezelőszerekkel szembeni affinitás növekedésének megfelel a bázikus anyagokkal szembeni affinitás csökkenése, feltéve, hogy a kezelőszerekkel nem vezetünk be savmaradékot, illetőleg ilyen 11E nem képződik, mint pl. a propilénoxid-