116422. lajstromszámú szabadalom • Forgórészes fogkefe

(5c) fogaskerekek csak egyező irányban foroghatnak. Mivel az (5a) és (5c) fogas­kerekek egyező átmérőjűek, forgási sebes­ségük is egyenlő. Az (5a) és (5c) fogas-5 kerekek tengelyeikkel szilárdan vannak összekötve és forgásukban azok is részt­vesznek, míg az (5b) közbenső kerék a tengelyén szabadon forgóan lehet ágyazva. Az (5a) és (5c) fogaskerekek tengelyei 10 egyik oldalon a házon kívül is meg van­nak hosszabbítva. A tengelyek ezen meg­hosszabbított külső végein vannak a két­szer derékszögben meghajlított (3) karok megerősítve, amelyek tehát az (5a) és, (5c) 15 kerekkel együtt forgathatók, mimellett e fogaskerekeknek az (5b) közbenső fogas­kerék útján történő, már ismertetett, kap­csolata következtében a két felerősített kar forgásiránya és sebessége állandóan 20 egyenlő marad, A (3) karok szétágazó végei oly tartó­kat képeznek, amelyékbe a szőrökből vagy pedig — a foghús-masszirozás céljára — gumimból készített (4) keferészek az alább 25 ismertetett módon betolhatok. A 3. ábra a kétszeresen derékszögben meghajlított (3) kart betolt keferésszel alulnézetben, tehát a (2) ház oldaláról nézve ábrázolja, a 4. ábra pedig ugyanazt 30 a kart a keferésszel, a 3. ábra IV—IV vo­nala szerinti metszetben mutatja. Az (5a), 111. (5c) fogaskerekek kifelé meghosz­szalbbított tengelyeinek vége, amelyein a kar szilárdan meg van erősítve, (6)-tail 35 van jelölve. E kar elágazott végeit (7) és (7')-vel jelöltük. Ennek a villának a belső szélei nem haladnak merőlegesen a karfelületre, hanem, miként a 4. ábrából látható, rézsútosan és így megfelelő fecs-40 kefarkalakú vezetéket alkotnak. A kar­tartóban való megerősítés céljából mind­egyik keferész el van látva egy ferde1 (9) és (9') szélekkel ellátott (8) toldattal), mimellett a (9, 9') szélek a villa (7, 7') 45 széleinek felelnek meg. A kei ereszeik meg­erősítése és tisztítás, vagy kicserélés cél­jábóli kivétele a (8) toldatnak a (3) tarló­karból való be^, ill, kitolása útján törté­nik. Bizonyos rugalmasság elérése céljá-50 ból, ami a keferész szándékolatlan ki­csúszását van hivatva megakadályozni, a (3) karon egy (10) hasíték van. E hasíték folytán a (3) kar szétágazott végei rugal­masabbakká és nagyobb ellenálló ere-55 jííekké válnak, mi okból, a vezeték (7') és (7) végei közötti távolság valamivel kisebb lehet, mint a (8) toldat szélessége. Ennek következtében a (7, 7') karvégek a (8) toldat széleire bizonyos rugalmas nyomást fejtenek ki és így a keferész véletlen 60 kicsúszását megakadályozzák. A találmány szerinti fogkefe használatát es működési módját az alábbiakban is­mertetjük: A (4) keferészeknek a tisztítandó fo- 65 igakra való ráhelyezése után a nyéllel körmozgásokat végezünk, úgyhogy a (2) ház a (4) keferészek körül elipszishez hasonló vonalakat írjon le. E mozgás foly­tán a (4) keferészek a tisztítandó fogakon 70 levő megtámasztás! pontjuk körül for­gásba jönnek, mimellett a (3, 3) karoknak a fogaskerék-sorozat útján való összer kötése a fenti mozgások egyenletességét biztosítja és kiküszöböli azokat a nehéz- 75 ségeket, amelyek az egyes karok nemi' kényszerű kapcsolata esetében előállná­nak. (Ebben az esetben a kétszer derék­szögben meghajlított karok kölcsönösen egymásba akadhatnának slb.) E nehéségek 80 más módon is, pl. a két forgó kar össze* kötőrúd segélyével való összekapcsolása útján is kiküszöbölhetők. Az 1. ábrán a (2) ház körülbelüli útja szaggatott vonallal van megjelölve. Miveli, 85 miként az a mechanikai általános alap^ elveiből ismeretes, a ház kör, illetve elip>­szis mozgását és ezáltal a (4) ket'erészek­nek forgómozgásbahozatalát annál köny­nyebben lehetne megvalósítani, minél hosz- 90 szabbak volnának a (3) karok, másrészt azonban a karok meghosszabbítása a ké­szülék méreteit kedvezőtlen mértékben megnagyobbítaná, miért is a (4) kcl'erésze­ket az egész elrendezés forgástengelyét g;> képező megtámasztási pontok eltolása cél­jából a (2) háztól lehetőleg messze he­lyezzük el és célszerűen a 2. és 5. ábrának megfelelően asszimetrikusan képezzük ki. E foganatosítási alaknál a leghosszabb szőr- 10 csomók, illetőleg a leghosszabb gumiru­dacskák (ha a foghús masszírozására való keferészekről van szó) nem úgy, mint ahogy általában szokásos, a keferészek kö­zéppontjában, hanem azon kefeszél közeié- 10 ben vannak elhelyezve, amely a keferész­nek a (3) tartókaron való megerősítése után a körpálya külső oldalán van,. Bár a fenti példában a (3) karok a (2) házon forgathatóan vannak ugyan ágyazva, lí a találmánynak egy oly foganatosítási alakja is lehetséges, melynél a (3) karok nem forgathatóak, hanem lengethetőek, és a teljes fogaskeréksorozattal együtt, pl. fél vagy negyedfordulatot végezhetnek. Ez eset- 1 ben a találmány szerinti kefe fogtisztításf­nál az állkapocshoz képest hossz- vagy ke­resztirányban tolható el, mimellett a (4)

Next

/
Thumbnails
Contents