116388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kétszeres vagy többszörös csavarvonalalakú wolframizzótestek előállítására

magas olvadáspontú lemből készített drótok mutatkoznak megfelelőknek, melyek a kristályosodás folyamán megfelelő gőznyomást kifejtő hézagokat tartalmaznak. 5 Megjegyezzük, hogy „nagykristályos" drót alatt olyat kívánunk érteni, melynél a drótot alkotó egyes kristályok hossza a priniérspirális egy menetének hosszánál nagyobb és rendszerint sokszorosa, pl. 10— >10 100-szorosa. A kétszeres vagy többszörös csavarvonalalakú izzótestek behajlásának elkerülését célzó javaslatok egy másik csoportjába, olyan eljárások tartoznak, melyek a fent-15 említett kétszeres vagy többszörös tekercselésre szánt drót, illetőleg a már kész kétszeres vagy többszörös csavarvonalalakú izzótest megfelelő hő kezelésére vonatkoznak. Mindezen eljárásoknak lényege, 20 hogy az izzótesteket a lámpában való felszerelésük előtt magas hőfokon történő előzetes hőkezelésnek vetik alá. Egy ilyen eljárás pl. kiskristályos wolframdrótok feldolgozása esetén azt ajánlja, hogy a 25 molibdénmagra pl. kettősen tekercselt izzótesteket a lámpába való beépítésük előtt, semleges gázatmoszférában, mint pl. nitrogén és hidrogén keverékéiben, kristályosodási hőfokukra (rekrisztalizációs hő-30 fok), vagy pedig ennél is magasabbra hevítsük fel, amivel az izzótest behajlása, ha nem is küszöbölhető ki teljesen, 'de lényegesen csökkenthető. Egy másik ismeretes eljárás közel behajlásmentes izzótestek 35 előállítására azt javasolja, hogy a valamely magas olvadáspontú magra, mint pl. molibdénre, tekercselt izzótesteknek a lámpában való felszerelésüket megelőző hevítése csak addig a hőfokig történjék, me-40 lyen az izzótestben a tekercselés közben gerjesztett feszültségek megszűnnek, ami pl. az izzótesteknek még a mnlibdrénmagon 1300 C°-on 1 óráig történő hevítése folyamán már elérhető. Minthogy ez az eljárás 45 nem vezet teljesen át nem hajló izzótestekre, javaslatba hozták ennek egy másik eljárással való kombinálását is, melynek értelmében az izzótestet, pl. a kész lámpában történő rekrisztallizációja közben, a 50 nehézségi erő irányához képest ügy mozgatják, hogy az izzótestnek a nehézségi erő hatása alatt egy bizonyos irányban beálló minden behajlását egy, a mozgása okozta erő hatása alatt ellentétes irányban 55 beálló behajlása kiegyenlíti. Egy további ismeretes eljárás kétszeresen tekercselt izzótestek előállítására azt javasolja, hogy a vas- vagy sárgarézmagra tekercseit primérspirálist a magnak belőle való eltávolítása után hőálló 60 anyagból, pl, wolframból, való magon, szekundérspirálissá tekercseljék, e szekundérmaggal együtt a végleges kristályalak képződéséig hevítsék és ennek elérése után a hőálló anyagból való szekundérmagO't a 65 kész kettős csavarvonalalakú izzótestből kihúzzák. Ennél az eljárásnál azonban az izzótest a hőkezelés időtartama alatt már csak a szekundérmagot tartalmazza, aminek az a hátránya, hogy a magjától meg- 70 fosztott primérspirálisiban a másodszori feltekercselésnél, de főleg a hőkezelés tartama alatt, káros deformációk lépnek fel, azaz a kész izzótest nem lesz teljesen szabatos geometriai alakú alakzat. 75 Hogy az izzótestek a hőkezelés folyamata alatt alakjukat ne változtassák, az ismeretes eljárásoknál leggyakrabban úgy dolgoznak, hogy a hőkezelést a magokra tekercselt- izzótesteken, magokkal együtt 80 végzik, azaz hőkezelés előtt egyik magot sem távolítják el az izzótestből. Minthogy úgy a feltekercseléskori feszültségek megszüntetését, mint a kívánt kristályszerkezetbeli átalakulást célzó hőkezelés előnyö- 85 sen 1000 C° fölötti hőmérsékleten történik, a magok anyagául olyan anyagot kell használni, mely a hőkezelésnél alkalmazott magas hőfokokon (1300—2000 C°) még nem olvad meg. Erre a célra leginkább 90 megfelelő és használatos a molibdén vagy esetleg tantal és cirkónium is. A hőkezelés befejezése után természetesen a magot az izzótestből el kell távolítani, ami az ismeretes eljárásoknál olyan vegyi oldószerek- 95 kel történik, melyek a kérdéses mag anyagát feloldják, anélkül azonban, hogy a wolframdrótot is megtámadnák. Ilyen pl. a kénsav-salétromsav-elegy, melyet molibdénmagok kioldására használnak. 100 Nitrogént tartalmazó gáztöltésű lámpákon végzett megfigyeléseink folyamán azonban azt tapasztaltuk, hogy az eddig javasolt, rendszerint molibdénmagokon végzett hőkezelési eljárások igen sok eset- 105 ben, de főleg nagykristályos, illetve az izzótest hőkezelése folyamán nagykristályossá váló drótok feldolgozása esetén nem vezetnek kielégítő eredményre, amennyiben az ilyen eljárásokkal előállított két- no szeres vagy többszörös csavarvonalalakú izzótestek bizonyos mértékben még mindig behajlanak és/vagy vetemednek. Ezt az izzótesteknek főleg magas (1450 C° feletti) hőmérsékleten végzett hőkezelése esetén 115 figyelhettük meg, holott eddigi ismere-