116372. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcsövekhez való rács
MAG FAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG ADALMI LEI KAS 11G372. SZÁM. VlI/tl. OSZTÁLY. — P. 8546. ALAPSZÁM. Villamos kisütőcsövekhez való rács. to 15 20 V. Philips' Gloeilampeiifabrieken cég Eindhoveu-beii (Hollaiidia). A bejelentés napja 1935. évi juliushó 19-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi augusztus hó 8-ika. A találmány villamos kisütőcsövekhez való rács. A villamos kisütőcsövek rácsai általában oly drótalakú testek, melyeket tetszőleges módon egy vagy több támasztószervhez erősítenek, ami leginkább úgy örténik, hogy a rácsot ós pedig anna! * hatékony részét két vagy több rúd körú göngyölítik és e rudakhoz erősitik. -^•nbár' ily rácsszerkezeitekkei valóhui. meglehetősen jó eredmények érhetők el, gyakran előfordul, különösen vékony drótból való, vastag' rudakhoz erősített rácsoknál, hogy e rudak, pl. azzal, hogy az elektronokat elfogják vagy a villamos mezőt befolyásolják, zavaróan hatnak. E hátrány kiküszöbölésére a találmány szerinti rácsnál a támasztórudakat vagy hasonló szerveket mellőzzük. A találmány szerint a villamos kisütőcső rácsa két vagy több, közvetlenül egymásra tekercselt, csavaralakú dróttestből áll, mely drót testek a csomópontokon, pl. hegesztéssel vagy forrasztással, egymáshoz van-25 nak erősítve. A találmány szerinti szerkezettel oly rácsot kapunk, mely a cső kifogástalan működését biztosítja, mert az elektronok a rács 'hatékony részéhez nem tartozó tes-30 tet nem érhetnek; azzal pedig, hogy a csavaralakú dróttesteket a csomópontokon egymáshoz erősítjük, eléggé merev szerkezetet is kapunk. Önként értetődik, hogy a rácsot alsó vagy felső oldalán, il-35 letve mindkét oldalán meg kell támasztanunk, ami pl. úgy történhet, hogy a rácsot legalább az egyik végén oly gyűrűalakú tartószervhez erősítjük, melynek magassága pl. egy vagy két rácsmenetnek felel meg. Ha szükséges, e testet felső ol- 40 dalán behegeszthetjük. A rács alakja általában az alkalmazási céltól függ; így pl. aránylag kis rács esetén elegendő, ha csavarvon alalakúan hajlított, ellenkező emelkedésű, különálló két 45 dr ótot alkalmazunk, úgy, hogy emelkedésenként két csomópont adódik. Nagyobb rácsoknál eléggé merev szerkezet elérésére több csoniópontos szerkezetet választunk, amit általában úgy érhetünk el, 50 hogy két vagy több dróttestet -alkalmazunk, melyek oly tekercselésnek, hogy együttesen többmenetes csavart, pl. kettős csavarvonalú dróttestet alkotnak. E drótestek tetszés szerint bal vagy jobb 55 emelkedésnek lehetnek, sőt különböző emelkedésű csavarvonalakat is alkalmazhatunk. Az összes ily esetekben mindenkor oly merev rácsot kapunk, mely a cső kifogástalan működését biztosítja. go Ismeretes, különösen a legrégibb rácsoknál, támasztószerv nélküli rácsszerkezeteik alkalmazása; e rácsoknál azonban mindenkor aránylag vastag drótokat alkalmaztak, a mikoris jelentékleny mérv- 65 ben mutatkozott az ú. n. „szigetképző.dés"-nek, azaz oly helyek képződésének veszélye, melyeiken a rácsdrótoknak egymástól való meglehetősen nagy távolsága miatt az elektronok rosszul befolyásolod- 70 nak. A találmányt még részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapcsán magyarázzuk meg.
