116371. lajstromszámú szabadalom • Erősítő kiegyenlítő kapcsolásos csövekkel

MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116371. SZÁM. VIT/j. OSZTÁLY. — P. 8383. ALAPSZÁM. Erősítő kiegyenlítő kapcsolásos csövekkel. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég- Eindhoven-ben (Hollandia), mint Dicker Stanley Gordon Sinclair szabadalmi ügyvivő londoni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 29-ike. A találmány termiónos erősítő, még pe­dig ú. n. ellenütemű- vagy balanszikapeso­lásos erősítő. Ezeknél az erősítőknél a rácselőíeszültséget úgy szokták beállí-5 tani, hogy a balanszkapcsolásos csövek anódáram-rácsfeszültség karakterisztiká­juk egyenes részén dolgozzanak (ú. n. A-osztályú erősítők). E megoldás előnye, hogy az anódkörökben folyó egyenáram a 10 rácsokra vezetett rezgések amplitúdójá­tól lényegileg független, hátránya azon­ban, hogy ha az említett amplitúdó bizo­nyos, aránylag kis értéket túllép, torzí­tás mutatkozik. 15 Szokásos továbbá, nevezetesen telepek­kel táplált készülékeknél, az anódtelep élettartamának növelésére a balanszkap­csolásos csöveket karakterisztikájuk azon pontjában vagy pontja közelében dcl.ioz-2o tatni, ahol az, anódáram nulla (ú. n. B.­osztályú erősítők). E megoldás hátránya, hogy gyenge je­lek kissé torzulnak és hogy az anódáram­forr ásra kapcsolódó terhelése a jelzés 25 amplitúdójával erősen ingadozik. Másrészt azonban erős jeleket nem kívánatos tor­zítás nélkül lehet erősíteni, mimellett a csőkarakterisztika egyenes része a pozi­tív félhullámok számára teljes egészében 30 rendelkezésre áll. A találmány célja oly ellenütemes vagy balanszkapcsolásos erősítő létesítése, mely az A- és B-osztályú erősítők elő­nyeit egyesíti. 35 A találmányunk szerint olyan szerveket alkalmazunk, melyek a esőkarakteriszti­kákon a munkapontot, ha a jeleK ampli­túdója nő, az anódára-rácselőfeszültség­karakterisztika egyenes részén levő pont­ról önműködően eltolja e karakterisztika ío oly pontjára, melyben az anódáram gya­korlatilag nulla. A találmány azt a tényt hasznosítja, hagy az anódkör ohmos ellenállása követ­keztében az anódpotenciál a jelerősödésé- 45 vei, azaz a közepes anódáram növekedé­sével csökken, úgy, hogy maga a karak­terisztika tolódik el. Ha eközben a rács­előíeszültséget változatlanul tartjuk, a jel amplitúdójának növekedésekor a munka- 50 pont lassanként a nullaponthoz fog to­lódni és fordítva. A találmány szerint az anódáramfor­rás, rendszerint ú. n. anódfeszültségkészii­lék ohmos ellenállását akként választjuk, 55 hogy az ezzel kapott feszültségesés kb. elegendő legyen arra, hogy a munkapon­tot, ha a jel amplitúdója a minimális ér­téktől a maximális értékig változik, az A-osztály pontjáról a B-osztály pontjára 60-tolja el. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a használatos a n ód fes z ü 11 s égk észii 1 ékek ohmos ellenállása e célra túlságosan nagy és ezért jelentékenyen csökkentendő. Ez 65 általában a súly és ár csekély növekedését jelenti, azonban a rácselőíeszültséget ön­működően változtató berendezést nélkülöz­hetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy a két rendszabály, azaz a rácselőfeszültség vál- 70 toztatása és az anódfeszültség előre meg­szabott változtatása, esetleg egymással

Next

/
Thumbnails
Contents