116371. lajstromszámú szabadalom • Erősítő kiegyenlítő kapcsolásos csövekkel
MAGYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116371. SZÁM. VIT/j. OSZTÁLY. — P. 8383. ALAPSZÁM. Erősítő kiegyenlítő kapcsolásos csövekkel. N. V. Philips' Gloeilampenfaforieken cég- Eindhoven-ben (Hollandia), mint Dicker Stanley Gordon Sinclair szabadalmi ügyvivő londoni lakos jogutódja. A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 29-ike. A találmány termiónos erősítő, még pedig ú. n. ellenütemű- vagy balanszikapesolásos erősítő. Ezeknél az erősítőknél a rácselőíeszültséget úgy szokták beállí-5 tani, hogy a balanszkapcsolásos csövek anódáram-rácsfeszültség karakterisztikájuk egyenes részén dolgozzanak (ú. n. A-osztályú erősítők). E megoldás előnye, hogy az anódkörökben folyó egyenáram a 10 rácsokra vezetett rezgések amplitúdójától lényegileg független, hátránya azonban, hogy ha az említett amplitúdó bizonyos, aránylag kis értéket túllép, torzítás mutatkozik. 15 Szokásos továbbá, nevezetesen telepekkel táplált készülékeknél, az anódtelep élettartamának növelésére a balanszkapcsolásos csöveket karakterisztikájuk azon pontjában vagy pontja közelében dcl.ioz-2o tatni, ahol az, anódáram nulla (ú. n. B.osztályú erősítők). E megoldás hátránya, hogy gyenge jelek kissé torzulnak és hogy az anódáramforr ásra kapcsolódó terhelése a jelzés 25 amplitúdójával erősen ingadozik. Másrészt azonban erős jeleket nem kívánatos torzítás nélkül lehet erősíteni, mimellett a csőkarakterisztika egyenes része a pozitív félhullámok számára teljes egészében 30 rendelkezésre áll. A találmány célja oly ellenütemes vagy balanszkapcsolásos erősítő létesítése, mely az A- és B-osztályú erősítők előnyeit egyesíti. 35 A találmányunk szerint olyan szerveket alkalmazunk, melyek a esőkarakterisztikákon a munkapontot, ha a jeleK amplitúdója nő, az anódára-rácselőfeszültségkarakterisztika egyenes részén levő pontról önműködően eltolja e karakterisztika ío oly pontjára, melyben az anódáram gyakorlatilag nulla. A találmány azt a tényt hasznosítja, hagy az anódkör ohmos ellenállása következtében az anódpotenciál a jelerősödésé- 45 vei, azaz a közepes anódáram növekedésével csökken, úgy, hogy maga a karakterisztika tolódik el. Ha eközben a rácselőíeszültséget változatlanul tartjuk, a jel amplitúdójának növekedésekor a munka- 50 pont lassanként a nullaponthoz fog tolódni és fordítva. A találmány szerint az anódáramforrás, rendszerint ú. n. anódfeszültségkésziilék ohmos ellenállását akként választjuk, 55 hogy az ezzel kapott feszültségesés kb. elegendő legyen arra, hogy a munkapontot, ha a jel amplitúdója a minimális értéktől a maximális értékig változik, az A-osztály pontjáról a B-osztály pontjára 60-tolja el. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a használatos a n ód fes z ü 11 s égk észii 1 ékek ohmos ellenállása e célra túlságosan nagy és ezért jelentékenyen csökkentendő. Ez 65 általában a súly és ár csekély növekedését jelenti, azonban a rácselőíeszültséget önműködően változtató berendezést nélkülözhetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy a két rendszabály, azaz a rácselőfeszültség vál- 70 toztatása és az anódfeszültség előre megszabott változtatása, esetleg egymással