116315. lajstromszámú szabadalom • Dielektromos anyag felhasználásával készült villamos készülék
dielektronios anyagot tar ta 1 maztak. szilárd állapotban Az előzőkben ismertetett dielektromos átalakulási anyagok közül egyesek oly 5 magas hőmérsékleten ömlenek meg, hogy azok önmagukban a szokásos módon kondenzátorok telítésére nem használhatók. Ilyen dielektromos átalakulási anyagok azonban oldatok vagy keverékek a lakj á-10 ban más dielektromos anyagokkal, például ásványolajjal, gyantaolajjal, kiorozott difenillel, különös viaszokkal, például halowax vagy superlawax elnevezés alatt ismerete:-; viaszokkal használhatók, 15 raikoris nagy dielektromos állandójuk előnyét megtartják. Ilyen keverékek dielektromos állandói nagy megközelítéssel a két összetevő dielektromos anyag állandóinak középértékei a két anyag molará-20 nyában, vagyis a kát oldatban' tartalmazott anyagok grninmolekula-súlyainak arányában. Ha az 5. ábra szerinti papiros-szigetelésű kondenzátort klorozott difenil 40 25 súlyszázalék d — kámfort ftartadmazó oldatával telítjük, a kondenzátor kapaci-1ása közel 25 százalékkal nagyobb, mint csak klorozott difenillel azonos módon telített azonos kondenzátor kapacitása. 30 A d — kámfornak 'klorozott difeiiílbeu való 40%-os oldata szobahőmérsékleten a kámfor szempontjából nem telített. 80 C° hőmérsékleten, amely telítés céljaira jobban felel meg, a d — kámfor 60%-ig oldható 35 és jó telítés érhető el. A d — kámfornak klórozott dií'enilben való 60%-os oldata, a d — kámfor tekintetében szobahőmérsékleten túltelített és lehűléskor pép- vagy pásztaiszerű anyag keletkezik. 60 százalé-40 kos oldattal telített kondenzátorok kapa, citása mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint esak klórozott difenillel telített kondenzátorok kapacitása. Ez a, keverék lényegében nem nedvszívó és vízben oldha-45 iatlan. elektrolitikus elváltozásokat nem tapasztaltunk. Ha ezeket a dielektromos átalakulási anyagokat bizonyos szerves anyagokkal alaposan a képen keverjük, hogy két 50 anyagot egyenletes oldattá ömlesztünk és azután megmerevedni hagyunk, a termék vagy az egyik vagy a másik dielektromos Anyag 'szerint viselkedik. Az egyik fajtájú termékeknél, amelyek megjelölése pélldául A-í'ajtájú szilárd keverék legyen, 55 a keverék átalakulási pontja ugyanaz, mint a tiszta átalakulási anyag átalakulási pontja, továbbá a dielektromos állandó értéke nagyjából az átalakulási dieleiktromos. anyag dieleki romos állandó- 60 jávai és molarányával, vagyis grammolekulasúly-arányával arányos. A — fajtájú keverékek például a d—kámfornak oly ftalsavanliidriddel való keverékei, amely ek ben 9.21 és 37 rnol százal ék ftalsav- 65 aiihidrid van. A másik fajtájú csoportban, amelynek megjelölése például B-íajtájú szilárd keverék legyen, az átalakulási pontot a második szilárd anyag jelenléte eltolja. A d—kámfornak kám- 70 torsa vanhidriddel való oly keverékeinél, amelyek 25,50 és 75 molszázalék d — kámfort tartalmaznak, a kámforsav,anhidrid átalakulási pontja fokozatosan csökken. Ily módon oly keverékek állíthatók elő, 75 amelyek átalakulási pontja bármely kívánt hőmérsékleten van. A munkafolyamatoknak kielégítő módon való foganatosítása végett kívánatos, hogy ezek a keverékek 100 C° hőmérséklet felett folyé- 80 konyak legyenek és 50 C° körüli hőmérsékleten merevedjenek meg. Átalakulási szilárd anyagok más szilárd anyagokkal való oly keverékeinek előállítása végett, amelyek dielektromos 85 viselkedése azonos az. A-fajtajú szilárd keverékek dielektromos viselkedésével, a másik összetevőt előnyösen úgy választjuk, hogy az az átalakulási szilárd anyaggal egyszerű eutektikus keveréket képez. 90 A találmány szerinti anyagok osztályának meghatározására való elnevezési alap megállítása végett, elméleti tanulmányokat végeztünk. E tanulmányok szerint az átalakulási jelenség elméleti magya- 95 rázata a kövekezö: valamely anyag dielektromos állandója dielektromos polari-7.ál'hatőságának vagy a villamos töltés villamos mezővel való eltólhatóságának függvényében fejezhető ki. E viszony ki- 100 fejezésére számos egyenlet van, amelyek közül előnyös a következő: 3 . (K-l) (K + 2) ahol p a polarizálhatóság és K a dielektromos állandó. A polarizálhatóság ma- 105 tematikailag a következő egyenlettel határozható meg: K V Ni f + m V j = K + l Nj (f j — mjw» + i rj w) + n V Nj m-f-1 (fj + irjw)
