116285. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű kétütemű égési erőgépekhez
relezni. hogv a (h) nyúlványok a lolatytvú teljes löketéi, mely a belső forgattyúkör átmérőjének felel meg, ne akadályozzák. fi Aminl a 7. ábra szemlélteti, a fctlünletett megoldásnál a kibocsátó csatornák lényegileg sugárirányúnk, míg a bebocsátó csatornák, harántmctszeteiket tekintve, lényegileg a kibocsátó csatornákkal szemben, 10 központos helyen fekvő (M) pont felé irányulnak. úgyhogy pl. a hengerfej: l'cléferde bebocsátó csatornák esetén kedvező forduló öblllésL érünk el. Az (e) fő bebocsá-Lási rések továbbá mélyebben fekszenek. 15 mint az (e ) mellék bebocsátó rések. A vezérlés lefolyását közelebbről az 1—6. ábrák ismertetik, aiiol is az összes vezérlési ponlókat a dugattyú íorgaüyúkörére vonatkoztatjuk. 20 Az 1. ábrán az (a) kibocsátó nyílások nyitásának kezdete látható. A dugattyú forgatlyúcsapja az (Al) pontban, a tolattyú forgaLlvúcsapja pedig a kisebb forgattyúkörnek a közel 180u -os állandó szöggel 25 hátramaradó (B t, pontjában van. A dugattyú mozgása lefelé, a tolattyúé felfelé irányul. A dugattyú felső széle és a tolattyú (as ) nyílása tehát az (a) kibocsáló nyílásokat gyorsítva szabadítja fel. Az (e) 30 l'ő bebocsátó nyílásokat ekkor még a dugat lyú. az (e') mellék bebocsátó nyílásokat pedig a tolattyú fedi le. A 2. ábrán a dugattyú felső széle az (El) forgattyúpontnak megfelelően az (e) fő 35 bebocsátó nyílásokat, a 3. ábrán pedig a tolattyú (e.s'j nyílásai az (El') forgattyúpontnak megfelelően az (e') mellék bebocsátó nyílásokat kezdik nyílni. Míg az (El) íorgallyúpont (2. ábra) még arány-40 lag messze van a dugattyú alsó (ÜT) holtpontjától. addig a dugattyú a mellék bebocsáló nyílások nyitásakor (3. ábra) már túlhaladt az alsó holtponton. Az (s) tolalytyú gyorsan halad lefelé, az (e') mellék 45 bebocsátó nyílásokat gyorsan nyitja és ugyanekkor az (a) kibocsátó nyílásokat fölülről részben már elfedte. . A kibocsátó nyílások zárását most a lefelé haladó tolattyú és a felfelé haladó 50 dugattyú ellentétes mozgása idézi elő. A zárás végét a 4. ábra mutatja. A dugatytyú forgattyúcsapja az (A2) pontban van. A dugattyú az (e) fő bebocsátó nyílásokat részben már ismét elfedte, míg az (e/) 55 tolattyúrés még csak részben nyitotta ki a mellék bebocsátó nyílásokat. Az 5. ábrán a dugattyú az (c) fő bebocsátó nyílásokat röviddel ezután az (E2> i'orgattyúhelyzetben teljesen elfedi. Az (e') mellék bebocsátó nyílás kb. a legnagyobb 60 nyitás állapotában van. A 6. ábra végül az (e') mellék bebocsátó nyílás elzárásának pillanatát tünteti fel az (E2') íorgattyúponthan. Minthogy a dugattyú aránylag gyorsan halad felfelé, a 65 tolattyú pedig aránylag gyorsan halad lefelé, a mellék bebocsátó nyílások zárása gyorsan megy végbe. Ennek az az előnye, hogy még röviddel előbb — amint pl, az 5. ábra mutatja — igen nagy nyílásharánt- 70 metszetet lehet szabaddá lenni és így hatásosan lehet öblíteni, illetve tölteni vagy utána tölteni,, mindamelletL a zárás időpontja mégsem olyan késői, hogy a töltetet tetemes sűríti) nyomás ellenében kellene 75 bevinni. A 4. ábrán a dugattyú forgatlyúkörén a vezérlési diagrammot összefüggően lün-Leltük fel. Amint látható, a kibocsátó nyílások (Al) nyitása az alsó dugaüyúholt- 80 ponthoz viszonyítva, lényegesen korábban történik, mint a kibocsáló nyílások (A2) zárása a holtpont után. Ezzel szemben a bebocsátó nyílásokat az alsó holtpont előtti olyan (El) pontban nyitjuk, mely e holt- 85 ponthoz lényegesen közelebb van. minL a bebocsátó nyílások végleges zárásának megfelelő, a holtpont után aránylag későn érvényesülő (E2') pont. Az (Al- A2 = x kibocsátási diagramm és az (El, E2') bebo- 90 csátási diagramm tehát kedvező módon átlapolja egymást, amint a 4. ábra szemlélteti, A bebocsátási diagrammot a l'öbebocsátásnak az alsó dugattyúbólIponthoz kc- 95 pest szimmetrikusan fekvő (El —K2)— e vezérlési diagrammja és a mellékbe bocsátásnak a holtponthoz képest erősen aszimmetrikus (El'—E2')= s vezérlő diagrammja révén érjük el. 1° A fő bebocsátó rések főleg öblítéshez, a mellék vagy járulékos bebocsátó rések pedig főleg töltéshez és utánatöltéshez valók. Töltőanyagként — pl. Dieselgépeknél — 10 levegőt, gázt vagy — pl. elgázosítós gépeknél - égési anyagkeveréket alkalmazhatunk, amikor is az utóbbi két esetben a fő bebocsátó réseken tiszta öblítő levegőt, a mellék vagy járulékos réseken pedig 11 gázt vagy égési anyag-keveréket vezethetünk be. A nyomás, mellyel a töltő levegő a fő, illetve segéd bebocsátó réseken beáramlik, az öblítő közeg tárolójának elrendezése 11 szerint különböző lehet.
