116265. lajstromszámú szabadalom • Szabóvászonpótló merevítő anyag

Megjelent 1937. évi április hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116265. SZÁM. Jf/it. OSZTÁLY. — 6r. 819'.f). ALAPSZÁM. Szabóvászonpótló merevítő anyag. Gheyseus Eugene és Gheyseiis Paul iparosok Iseghem (Belgium). A bejelentés napja 1936. évi május hó 8-ika. Belgiumi elsőbbsége 1935. évi május hó 8-ika. A találmány a „szabóvászon" néven is­meretes, állati vagy növényi rostokból szőtt és a ruhaszövetek merevítésére hasz­nált vászon helyettesítésére alkalmas ter-5 mék. A találmány célja nagyon rugalmas és a szabóvásznaknál olcsóbb, igen vékony termék létesítése. Az új termék előnye az eddigi szabóvásznakhoz 'képest, hogy fel-10 tétlenül állékony, még a vízzel szemben is, míg a szabóvásznak tudvalevőleg nedves­ség hatására összeugranak, zsugorodnak. A találmány szerinti termék lényegében könnyű vászon és állati szőrök, növényi 15 rostok vagy műrostok alkotta lepel kom­binációjából áll, mely lepel rugalmas anyagból álló bevonattal, pl. gumioldattal van a vászonhoz tapadóvá téve. A találmány gyakorlati kivitelénél a 20 termék vagy aránylag nagyszemű (titka­szövésű) vászonlapból áll, amelyre az ál­lati vagy növényi rostlepel a rugalmas anyag révén van ráragasztva, vagy pedig két ritkaszövésű vászonlapból, amelyek 25 között a rostlepel helyet foglal, ahol is úgy a két vászonfelületet, mint a rostré tegiet bevonati rugalmas anyagréteg teszi ragadóssá. A találmány változatánál a termék 30 esetleg egyetlen állati vagy növényi rost­lepelből vagy vékony rétegből áll, amely­nek elemeit a nyomás alatt alkalmazott rugalmas anyag ragasztja össze. Bármily eljárást is alkalmazzunk a 85 rostoknak az aljazatként működő vá­szonra vagy egym á ssal való össze ragasz­tására, a továbbiakban úgy járunk el hogy a végterméket megszárítjuk és vul­kanizáljuk oly célból, hogy a ragasztó­szernek, pl. guminak rugalmasságot ós ál 40 1 ékonyságot kölcsönözzünk. Alább, példaképen ismertetjük a talál­mány szerinti terméket szolgáltató eljá­rásnak azt a kiviteli módját, melynél az állati vagy növényi rostokat rugalmas ÍÖ anyag segélyével ragasztjuk fel a vászon­aljazatra. Az eljárás a köyetkező: Az aljazatot alkotó vásznat asztalra ki­teregetjük és helyzetében rögzítjük. Az­után pl. az asztal fölött ide-oda mozgó 50 szita segélyével, állati vagy növényi ros­tok vékony rétegét szórjuk az aljazatra. Az ily módon vékony rostréteggel borított vásznat azután a rugalmas anyaggal, pl. latex-szel bevonjuk vagy porlasztó, vagy 55 pedig az asztal fölött mozgó gumizóhen­ger segélyével. A rosttal borított és bevo nattal ellátott vásznat azután a levegőn szárítjuk és végül kalanderen átbocsát­juk, ahol a kívánt vatsagságot kapja. Vé- 60 gül vulkanizálás következik. Az ismertetett eljárást alkalmazhatjuk akkor is, ha a termék két vászonrétegből és ezek közé helyezett rostlepelből áll. Ekkor a rostlepelre a második vászonla- 65 pot borítjuk, a rostokat a fent ismertetett módon bevonjuk, majd a halmazt kalan­deren átvezetjük. Természetes, hogy mineműség és tulaj­donságok tekintetében hasonló terméket 70 úgy is kaphatunk, hogy a szőrt vágy ros tot közvetlenül valamely gumival, pl. latex-szel bevont aljazatra kiteregetjük és az egészet oly nyomásnak vetjük alá,

Next

/
Thumbnails
Contents