116259. lajstromszámú szabadalom • Berendezés frekvenciasorok átalakítására

lünk és a szekunder oldalon teljesen el­térő frekvencia,sori kapunk, amelynek alaphulláma is teljesen eltérő lehet) nem működük egészen kifogástalanul, mivel az 5 összevont leadott frekvenciasor legalacso­nyabb frekvenciái alacsonyabbak volná­nak (16) rezgésnél másodpercenként és ez kisebb időköz, mint aminőben az emberi fül hiangváltozást rnég észlel. 0 Jobb megoldást szemléltet a 8. ábra, amelyen az, 1. ábra szerinti berendezés helyett külön berendezés van feltüntetve; itt a (3) és (5) tekercsek két (3) és (3a), valamint (5) ós (5a) szakaszból állanak. 5 A (3) tekercs két felét a (33) induktancia és az (5) tekercs két felét, a (34) induk­tancia köti össze. A (33) induktancia érté­két ügy választjuk meg, hogy a leg­kisebb modulációs frekvenciáknak meg-10 felelő felső oldalfrekvenciák a (3) tekercs felső meneteinek, melyek a (33) induk­tanciával vannak közivetlenül kapcsolva, kisülését idézik elő ési a legkisebb modu­lációs frekvenciáknak ímeglfelelő alsó !5 oldalfrekveinciák a (3a) tekercs alsó me­neteinek, melyek a (33) induktanciával vannak közvetlenül kapcsolva, kisülését idézik elő. A legkisebb modulációs frek­venciák általában nagyobbak (20) rezgés-10 nél másodpercenként. Megfelelően a (34) induktancia értékét úgy választjuk, hogy az összevont frekvenciasor legkisebb mel­líékirekvenciái másodpercenként (20) rez­gésnél nagyobbak legyenek. A (33) te-15 keres középső pontja a (35) kisülési pont­tal van összekapcsolva. A (7) vezetékkel a (37) katódkisülési­pont van összeköttetésiben, mely mind a (35), mind a (36) ponttal együttműködik. iO melv viszont, a (34) tekercs középső pom jávai van összekötve. A 8. ábra szerinti elrendezésből kitű­nik, hogy frekvenciatranszformálás csak azoknál a frekvenciáknál van, melyek a í5 (3) és (3a) felkeresek mentén helyezked­nek el; ezek (3a), (4) és (5a), valamint a (3, 4) és (5) tekercsek menetei között ki­sülést hoznak létre. Azok a frekvenciák, melyek a (33) és (34) tekercsek mentén ,0 helyezkednek el, csak a (35, 36, 37) kisü­lési pontok között hoznak létre kisülése­ket. Ennek oka az, hogy a (33) és (34) tekercsek távolsága a (3, 3a, 4, 5) és (5a) tekercsektől a kisülési távolságnál na­>5 gyobb. Az előbbiekből következik azonban az, hogy frekvenciatranszformálás akkor és csakis akkor van, ha a kisülések a (3, 3a, 4, 5) és (5a) tekercsek között történnek. Ezzel az elrendezéssel elérhetjük azt, 30 hogy a felső ós alsó oldalfrekvenciák csak bizonyos minimális modulációs frek­venciák fölött transzformálódnak át, míg a hordo'zó hullám és a kis modulációs frekvenciáknak megieleilő oldalfrekven- 65 ciák transzformálódás nélkül vitetnek át. A találmány keretén belül adva van egy másik lehetőség is a diúttalan hír­közvetítés szolgálatában, mely viszonylag egyszerű és a hangfrekvenciasornak egy 70 másik, felényi kiterjedésű frekvencia­sorrá való átalakításában áll, azaz min­den primer frekvenciának egy felényi rezgés számú szekunder frekvencia felel meg. A szekunder frekvenciákat alap- 70 hullám modulációjára használjuk fel, azonban a tulajdonképeni adás előtt & konstans alaphullámot ismert eljárást se­gítségével elnyomjuk, úgy hogy csak a mellékfrekvenciák kerülnek leadásra. A 80 vevőben csakis a mellékfreikvenciákat fogjuk fel, azonban nem alkalmazunk aa eredeti alaphullámmal egyenlő helyi rez­gést. Ennek következtében a vétel a rnel­lékfrekvenciapiárok egymásrahatásával 85 történik, így az adó eredeti modulációs frekvenciája megkettőződik, úgy hog> ezen az alapon ismét az eredeti hang­frekvenciához jutunk. Ez eljárás előnyt az, hogy normális vevőberendezést alkal- 90 rnazhaíunk és hogy frekvenciasorátalakító csak az adóban szükséges. Ezenkívül a tu­lajdonkéipeni átviteli frekveniasor terje­delme csak félannyi, mintha az eredeti hangifrekvenciasort vesszük igényibe a mo- 95 dulációhoz. A 9. ábra olyan berendezést, szemléltet, mely csak egy tekercset és két vezetőt foglal magában. Bizonyos mértékben te­hát a 4. ábra szerinti berendezés fordított- IQQ jának tekinthető. A (38) vezető az 1. ábra szerinti (3) tekercs helyébe lép és a (39) vezető az 1. ábía (5) tekercse helyébe. A (38) és (39) vezetők a (2) talp és a (32) tartó között feküszneik, A berendezés kap- 105 csolása teljesen ugyanolyan, mint a 2. [ábrán. A (4) tekercs itt közös része a pri­mer és szekunder rezgésköröknek, épen­úgy, mint a (4) tekercs az 1. á'brán. Alkalmazhatunk csak két tekercses ,10 berendezést is, mint amilyet a 10. ábra tüntet föl. Ezt a két (3) és (5) tekercset két végüknél fogva kapcsoljuk be1 . A 10. ábrán szemléltetett berendezés kapcsolását a 11. ábra mutatja, amelyből kitűnik, 115 hogy a (3) és (5) tekercsek egy része mind

Next

/
Thumbnails
Contents