116249. lajstromszámú szabadalom • Csuklós vezeték, főképen gázoknak egyik kazánelemből egy másikba való vezetésére
tetlenségi helyeken kívülről a vezetékbe, behatolni. A másik cselben, mivel a (3) vezetékben lévő gáz nyomása a külső nyomásnál nagyobb, gáz igyekszik az esetleges 5 imlásokon át kiáramolni. A két csukló főmelszcteinck egymással bezárt szöge 0" és 90° között bármilycm értéket felvehet aszerint, hogy milyen viszonylagos helyzeteit foglalnak el az (A) 10 és (B) elemeik, vagy hogy a többé-kevésbbé kényelmes szerelés, az esetleges megvizsgálás vagy a szétszedés céljából mennyire fordítottuk el a csukló részeit egymáshoz képest. 15 A csuklók gömbfelületekből és hengeres felületekből állanak. A gömbfelületekből álló csuklórészl a két összekötendő vezetékrész egyikének végére, a hengerfelülelekből álló csuklórészt pedig e részek raá-20 sikának végére alkalmazzuk, A két vezetékrész közül az egyik a tulajdonképeni (3) vezeték, a másik pedig az (A) és (B) kazánelemek egyikére van erősítve. Mindegyik csuklónál egynél löbb gömb-25 felülelet és megfelelő számú hengerfelületet alkalmazunk. A 2. ábra pl. három gömbfelületből és három hengerfelüleitből álló csuklót mutat. A három (6. 7, 8) gömbfelület közös középpontja a (9) pont 30 és e gömbfelületek, egy legnagyobb körük •mentén mind érintkeznek a körülvevő három (10, 11, 12) hengert elület egyikével. K hengerfelületek belső átmérője a gömbfelületek külső átmérőjének felel meg, kö-35 zös tengelyük pedig a (9) ponton megy át. Ebből következik, hogy amennyiben az az egyes elemek méreteivel összefér, a (3) vezeték irányát változtathatja és el is tolódhat, anélkül, hogy a hengerfclülelek 40 és a gömbfelületek közötti érintkezés, megszűnnék. Az így keletkező érintkezési vonalak adják a kívánt tömítést, amely megakadályozza azt, hogy gáz áramoljék ki a veze-45 tékből, ill. levegő áramoljék be' a vezetékbe, aszerint, hogy belül vagy kívül nagyobb-e a nyomás. Hogy ez a ki- vagy beáramlás mégis bekövetkezhessen, szükséges, hogy a közeg a 2. ábra szerinti ki-50 vitel esetében a három érintkező felület három egymásuláni ellenállását legyőzze. A vezeték belseje; és a külső levegő közötti nyomáskülönbség, amely az átáramlást előidézi, ezek szerint három részre 55 oszlik és így az esetleges veszteségek is csak arra a mértékre csökkennek, amelyet a belső és külső tér közötti nyomáskülönbség l /s része okozhat. Ha az érintkező felületek száma a háromtól eltérő, a hetyzet arányosan mó- 60 dosuJ. A találmány alkalmazása továbbá még más előnyökkel is jár. Abban az esetben ugyanis, ha a vezeték belsejében lévő nyomás kisebb a külső nyomásnál, az esetleg 65 behatoló levegő térfogata, a (13) és (14) tér nagyobb hőmérséklete következtében, megnövekszik. Minden C°-nyi felmelegedésnek tudvalévően 1 27 3 térfogal.növekcdés felel meg. 7 0 A behaloló levegő súlya ennek következtében lényegesen csökken, ami a rendszer 11 őinér lege s ze m p o n lj ábó 1 előnyös. A legnagyobb átmérőjű és így a vezetéktől messze fekvő, (8, 12) érintkező íelü- 75 letek hőfoka az égési gázokéhoz viszonyítva alacsony. Ez lehetővé teszi azt, hogy mindkét felületet, vagy esetleg csak egyiküket, rugalmas anyaggal vagy szövettel vonjuk be, ami a tömítési viszonyokat javílja és 80 a kenést megkönnyíti. Ha e külső érintkező felüleleket meg akarjuk növelni, pl. azért, hogy a vezeték jelentékeny súlya miatt nagyobb lámasztófelületet kapjunk, vagy hogy jobb tömítést g5 érjünk el. a gömbfelület köré egv vagy több (15, 16) gyűrűt alkalmazhatunk, amint azt a 3. ábra mutatja. Ezeknek a gyűrűknek pontosan a gömbfelülethez illeszkedő belső halárolófelülelük és hengeres külső felületük van, amellyel a külső (12) henger belső felületére fekszenek fel. A (15, 16) gyűrűk ennek folytán, e hengerben' tengelyirányban el is csúsztathatók. A gömbfelületek közös középpontja és a hengerfelületek közös tengelye következtében a (3) vezeték a helytálló részekhez viszonyítva, bármikor elfordulhat és ezekhez közeledhet vagy tőlük távolodhat. Szabadalmi igények: 10 g 1. Csuklós vezeték, főképpen' égési gázoknak egyik kazánelemből egy másikba való vezetésé re, azzal jellemezve, hogy a tömítést egynél több, egy vezetékrész végét alkotó, közös középpontú gömbfelületnek és e felületeket körülvevő, egy másik vezetékrész végét alkotó hengerfelületeknek egy legnagyobb gömbi körű mentén való állandó érintkezése biztosítja, mely utóbbi veze lék rész az ^q összekötendő gőzkazánelemek egyikére vannak erősítve. 2. Az 1. igén}' szerinti csuklós vereték változata, azzal jellemezve, hogy a vezeték végeit nem gömbfelületek, hanem 105
