116095. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású kovácsoltvas-kazán gázdús tüzelőanyagokhoz

MAO TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116095. SZÁM. V/e/A. OSZTÁLY. — JF. 6623. ALAPSZÁM. Nagynyomású kovácsoltvas-kazán gázdus tüzelőanyagokhoz. Winkler Ernő magántisztviselő, Budapest. A bejelentés napja 1936. évi július hó 2-ika. Midőn, a nagynyomású kazánoknál a változott viszonyok folytán a jóminőségű tüzelőanyagokkal való tüzelésiről a ro&szminőségű, gázdús tüzelő anyagokkal való tüzelésre tértek át, vagy 6 továbbra is a szokott módon jártak el, vagyis a gázdús tüzelőanyagot közvetlenül a kazáin: rostélyára, rendszerint nyugvó (sík) rostélyára adagolták, amikorig a tüzelés nagymérvű füstöléssel járt, 10

vagy pedig mechanikai rostélyt (láncvagy vándoirrostélyt) használtak. Az utóbbi a gázdús tüzelőanyagok tökéletes elégethetőség ének eigyik fő feltételét, nevezetesen a tüzelőanyag fokozatos adago-15

lását ós fokozatos elégetését megvalósította ugyan, de aránylag igen költséges volt és így alkalmazása sok esetben nem jöhetett figyelembe. Javasolták már továbbá a nagynyomású ^ kazán elé iktatott kétaknás tüzelőberendezés alkalmazását is, aholis a két akna közötti válaszfalat tűzálló anyagból (samott bál) készítették. Miután az ilyen falnak kifelé nem volt hőleadása, a samott túlságosan felmelegedett és magas hőfokánál fogva begyújtotta a töltőaknában lévő tüzelőanyagot, ami ugyancsak hirtelen nagy gázfejlődéssel, füstöléssel járt. A találmányt, mely az eddigi hátrányo' kat hatásosan küszöböli ki, a célszerűen elő tüzelést alkotó kétaknás tüzelőberendezés töltőaknája és lángtere közé iktatott, a tulajdonképpeni nagynyomású kazánvíztérrel közlekedő, legalábbis a kazán ® hosszirány ábian osztatlan, a lángteret felülről és legalább résziben két oldalt is szimmetrikusan határoló vízfal (vízzel hűtött kettős köpenyű fal) vagy vízcsőnyaláb jellemzi. Ez a vízifal a töltőakna túl- 4» ságos felmelegedését teljesen meggátolja és a tüzelőanyag tökéletes, füstmentes elégését biztosítja, különösen ha egy korábbi javaslat szerinti, oly tüzelőberendezést alkalmazunk, melynél a gázdús tü- 45. zelőanyiag kigázosítása alacsony hőfokon megy végibe és a .gázosítás termékei megfí'yulladásuk előtt a töltőakna alján bebocsátott levegővel keverednek, majd a keverék a rostélyon izzó szénrétegen meg- 50< gyullad. A találmány előnyös megoldási alakja szerint a vízfalnak egy része a rostélyra adagolt tüzelőanyagréteg vastagságát megszabó gátat alkot, tehát hasonló sze- 55, repű, mint az eddigi, fent említett, tűzállóany,ágból készült, tömör válaszfal alsó része. Ez a gát a kétaknás tüzelőberendezés legkényesebb része és eddigelé azzal a hátránnyal járt, hogy a tüzelőanyag és 60' a salak odasült a sumotthoz, ami a tüzelőanyag utánesúszását akadályozta, továbbá a salak eltávolításakor, valamint tűztisztításkoir a samott könnyen megsérülhetett, ami gyakori javítást tett szüksé- 65* gessé. Ezzel szemben a találmány további előnye, hogy a vízzel hűtött gát az imént felsorolt hátrányoktól teljesen mentes. A töltőaknát határoló vízfalakat alacsonyinyomású (különösen központi fűtő- 70-berendezésekhez szánt) tagozott öntöttvaskazánoknál alkalmaztak már ugyan, de egyrészt azoknak nagynyomású, tehát nagy szilárdságú, kovácsolt vasból készült kazánoknál való alkalmazására 75-vagyis aránylag nagy belső nyomás alatt