116094. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poralakú vagy finom szemcsés tüzelőanyagoknak elgázosítására keringő gázok segélyével
százalékát) ebben a fázisban eltávolítjuk a körfolyamból. A másik részt visszavezetjük az elgázosító szakaszba. A gázt magát, esetleg mosás és az utolsó porré-5 szecskéktől való megtisztítás után, újból hevítjük és ismét az elgázosító térbe vezetjük. Az odavezető úton a keletkezett gáz egy részét elvezetjük; ez a termelt gáz a fogyasztókhoz jut. Az elvezetett 10 gáz mennyisége természetesen megfelel az egy körfolyamban előállított gáz menynyiségének. A körfolyamból eltávolított tüzelőanyag a keringő gáznak a felhevítésére használható fel, annak az elgázo-15 sító térbe való belépte előtt. E tüzelőanyagot azonban oly léghevítő üzeméhez is felhasználhatjuk, amely a regenerátorok számára az elégési levegőt előmelegíti. 20 A körfolyamból eltávolítandó port több porleválasztó alkalmazása esetén célszerűen abból vesszük el, amelynek a hamutartalma a legnagyobb. Az alábbiakban a csatolt rajzok kap-25 esán a találmány szerinti eljárás két példaképem foganatosítási módját és az ezekhez tartozó berendezéseket ismertetjük: Az 1. ábra szerint az elgázosítandó port 30 az (a) elgázosítóba (b)-nél vezetjük be s az ott lebegő állapotban marad. Az elgázosító térben levő tüzelőanyag mennyiségét úgy kell megszabnunk, hogy lebegve maradjon és hogy az elgázosításhoz szük-35 séges hőmérsékletet fenntarthassuk. A forró keringőgáz (c)-nél lép be és a többékevéisbé elgázosított por a lehűlt keringőgázzal együtt (d)-nél távozik. Ezt a többé-kevésbé elgázosított porrészecské-40 ket tartalmazó keringőgáz-mennyiséget azután a friss szénnek a folytonos eljárás szerinti szárításához és felaprózásához használjuk fel. E célból az esetleg aprított szenet az (e) tápláló tartányból vala-45 mely berendezéssel (pl. az ábra szerinti (f) szállítócsigával) a forró keringőgázáramba vezetjük és az ismert, valamint résziben a fentisunerteteít módon a szükséges finomságra aprítjuk és szárítjuk. A 50 folytonos működésű szárító úgy dolgozik, hogy az erősen felhevített, pl. 500—900 C° hőmérsékletű gázáramot oly csőben vezetjük, amelybe a darabos tüzelőanyagot, pl. a darabos nyers barnaszenet adagol-55 juk. A szénnek a gyorsan mozgó gázáramban való hirtelen felmelegedése folytán a külső réteg megszárad és a száraz és nedves szén közötti nagy fajtérfogat-különbség folytán vékony rétegekben lepattogzik. A szárított szenet tehát már m itt viszonylag finomszemcsésen kapjuk. A hőfok a csőben nagyon gyorsan csökken. A cső végén a finom száraz részeket légáramfajtázóval kiválasztjuk, míg a durvább, még nem egészen száraz részek 65 visszaesnek és ismét az emelkedő gázáramba jutnak. A szárítással önműködően összekapcsolt aprítóhatást verőmalommal segíthetjük elő, amely a visszaeső, túlnagy részeket rövid ós erőteljes 70 ütőhatással szétveri. A száraz és előnyösen porfinomságú szenet több egymás után kapcsolt portalanítóberendezéssel választjuk le, még pedig a rajz szerint először a (g) ciklonnal és azután a villa- 75 mos (k) portalanitóvaL A (k) portalanítóból kilépő gázok ezután az (1) mosókészülékbe jutnak, amelyben lehűlnek és egyúttal portartalmuk utolsó nyomaitól is megszabadulnak. A mosókészülékben 80 alkalmazott folyadékok pl. a következők lehetnek: víz, vagy pedig szénpornak vízzel való iszapja. A keringőgázokat az (1) mosóból leszívatjuk és valamely (m) ventilátor vagy fúvókészülék útján sűrítjük. 85 Ezután ismét az (n) készülékbe vezetjük a keringőgázt, amely annak újbóli felmelegítéséről gondoskodik. Az erősen felhevített keringőgázok innen az elgázosítóba jutnak, amivel a körfolyam zárul. A ter- 90 melt gázt (p)-nél elvezetjük. Az előállított por a (qi) és (q2 ) vezetékeken át a porleválasztókból a túlfolyóval -ellátott (o) portartányba jut. A por legnagyobb részét valamely porszivattyú, pl. 95 a Fuller-féle (r) szivattyú leszívja és az (s) porvezeték útján (b)-nél az elgázosítóba nyomja. Az összesen előállított pornak egy bizonyos részét azonban (t)-nél külön vezetéken át leszivatjuk és vala- 100 mely külön szénporfel:hasz>nálási helyre vezetjük. A találmány szerint tehát a magában véve ismert elgázosítást vagy egy külön szárítóéi járással kombinálhatjuk, még 105 pedig a nyers tüzelőanyagnak az elgázosítóból jövő gázáramba való beveztósével, amiáltal a darabos nyers tüzelőanyag egyidejűleg aprítódik és ezután az így előállított tüzelőanyagpornak egy részét a 110 gáztól való elkülönítése után és az elgázosító térbe való visszavezetése előtt, leszívjuk, vagy pedig a fent ismertetett, egyidejű aprítással ós szárítással egybekötött módszer helyett a nyers tüzelő- 115 anyagnak közönséges, az elgázosító térből távozó gázokkal történő szárítása is végezhető a tüzelőanyag egyidejű vagy
