116093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finomszemcséjű szénnek vagy porszénnek keringőgázzal való elgázosítására

rinti helyén elrendezhető. A vezetéknek az elgázosítóba való belépésénél — tehát belépési fúvókaként — kiképezett szűkítés azonban azzal az előnnyel jár, hogy a 5 forró keringőgázoknak az elgázosítóba való, ebben az esetben nagy, belépési sebessége az elgázosítóba jó összekeveredést illetőleg a gáztömegnek állandó keresztül kasul örvény lését ós ezáltal az, elgázoló sítandó finom szónrészecskék állandó lebegésben tartását idézi elő, ami által az elgáziosítás gyorsabbá válik. Ha pl. a fúvóka úgy van méretezve, hogy a kermgőgáznak az átáramlósánál 15 a fúvóka előtti nyomás kb. 2000 mm vízoszlopnak megfelelő legyen és az elgázosító és a fűtés alatt álló regenerátor közötti nyomáskülönbséget, mint az előző példában, 2 mm vízoszlopnak megfelelő 20 értéken tartjuk, akkor a hamis gázáramnak a nagysága a fűtőoldalon keringő i -_> gázáramnak csak -->-— -- — 0.031 részét 1/2U00 teszi ki, tehát a keringő-gázinennyiségnek kb. csak harmineadrésze omlik füst-25 gázként a keringőgázba, vagy pedig keringőgázként az elgázosítóból a felfűtés alatt álló regenerátor füstgázába. A ha mis gáz mennyiségét tehát elviselhető mértékre szorítottuk le, inig az 1. ábrá-30 'inak megfelelő hamisgázmennyiség, amely a keringőgázmennyiségnek kb. felét teszi ki, az üzem fenntartásával semmi módon nem egyeztethető össze. Azonban, ha az elgázosító és a fűtés 35 alatt álló regenerátor közötti nyomáskülönbség lényegesen nagyobb is, pl. 20 mm vízoszlopnak megfelelő, a hamisgázáraim nagysága a kermgőgáznak még mindig csak a tizedrészét teszi ki. 40 Fentiekből nyilván való, hogy a keringőgáz belépési helyének találmányszierinti, pl. fúvókaszerű, kiképzése a ha' misgázmennyiségnek oly nagymértékű csökkenését jelenti, hogy a forrógáz-45 tolattyúk minden további nélkül elhagyhatók, mimellett szabályos és gazdaságos üzem mégis lehetséges. A keringőgáznak csekély higulása ugyanúgy elviselhető, mint a csekély ker in gőgáz veszteség. 50 A találmány szerint azonban teljesen tömítő záirás is elérhető, ha arról gondoskodunk, hogy a felfűtés alatt álló regenerátorban uralkodó nyomás mindig valamivel (pl. 0.1—100 m

m vízoszlopnak 55 megfelelően) nagyobb legyen, mint az elgázosítóban uralkodó nyomás, amii az (ml) vagy (m2) li u 1 1a dékgáz tolattyúk valamelyikének megfelelő beállításával mindenkor elérhető. Az ehhez szükséges rendszabály aíbbian ál 1, hogy a regenená- 60 torok és az elgázosító közötti összekötővezetékekbe a keringőgáznak azon helyről való kilépése előtt, ahol a túlnyomást kell legyőznie, tehát pl. a fúvókából, illetve a szűkülésből való kilépése előtt, 65 egy bizonyos zárógőz-imennyisóget vezetünk be. Ez a 2. ábra szerint, az (ol) és (o2) csővezetékek és az (sl) ós (s2) szelepek útján történik, amely utóbbiakat megfelelően vezéreljük és amelyek a fel- 70 fűtési oldalon mindenkor nyitva és a meleg gázt szolgáltató oldalon zárva tartandók. Az elgázosító és a fűtendő regenerátor között uralkodó nyomáskülönbség ezen elrendezésnél bizonyos határok 75 között ingadozhat. A zárógőzmennyiséget, u. i. úgy állítjuk be, hogy az a legnagyobb még lehetséges, illetőleg megengedhető nyomáskülönbség mellett éppen elegendő legyen a teljes záirógőzmennyi- 80 ségnek az elgázosítóba való benyomáisához. Ebben az -esetben kis nyomáskülönbségnél a zárógőznek csak egy része ömlik az elgázosítóba, míg a maradék a felfűtés alatt álló regenerátorba távozik. 85 Az a .gőzmennyiség, amelyik az elgázosítóba jut, természetesen nem okozza a keringőgáznak a hígulá?át, inkább kedvezően hat, mert hiszen ezt a gőzt is felhasználjuk az el gázosításnál. A fűtendő 90 regenerátorba jutó gőzimennyiség ugyancsak nem hat károsan, mert viszonylag kévés. Ilyen módon a gázveszteségeket és az előállított gáz hígulását, valamint a valamely nem kívánatos helyen netán 95 bekövetkező utóelégéseket mindenesetre elkerüljük. A felfűtés alatt álló regenerátor ós az elgázosító tér közötti nyomáskülönbség, pl. a következő nagyságrendű lehet: 100 0.3—4 mm vagy 80—100 mm és esetleg ínég több. Emellett a nyomás magában az elgázosító térben is tetszésszerinti határok között állítható be, pl. valamely 20 és 350 mm ví zotszl opnyomás közötti ér- 105 tékre. A finoman elosztott széntartalmú tüzelőanyag lehet, pl. faszén, barnaszén, tőzeg, kőszén, stb. Szabadalmi igények: no 1. Eljárás poralakú vagy finomszemcsés tüzelőanyagoknak elgázosítására regeneratív hatás útján felhevített keringőgázok segéilyével, melyet az jelle-