116083. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázalakú gyenge savaknak ammoniától való elválasztására

A találmány szerinti eljárás oly gázelegyekre is alkalmazható, melyek ammónián és szénsavon kívül még egyéb gázokat, pl. hidrogént, oxigént vagy szén-5 monoxidot is tartalmaznak. Ezek az ammóniával együtt áthaladnak a mosói'olyadékon és azokat az ammóniától ennek vízzel való kimosása útján választhatjuk el. Nem zavar a találmány szerinti el-10 járás foganatosításánál az ilyen gázelegyek esetleges nedvességtartalma sem. Ez utóbbi az aminben visszamarad, melyei azulán szükség esetén deszlillálás útján vízteleníthetünk. Ily módon egyszersmind a 15 gázok szárítását is elérjük. A találmány szerinti eljárást tetszés szerinti nyomásokon, pl. légköri nyomáson, de jgen nagy nyomásokon is foganatosíthatjuk. A gázmosás hőmérsékletének oly 20 magasnak kell lennie, hogy az amin ne vegyen fel számbajövő mennyiségű ammóniát; a hőmérséklet tehát legalább 70 C", célszerűen legalább 95 C° legyen. A találmány szerinti eljárást pl. olyan 25 ömlesztékek feldolgozásánál alkalmazhatjuk, amilyeneket karbamidnak ammonkarhamatból való előállításakor kapunk. Mint ismeretes, az ammonkarbamat átalakulása ennél az eljárásnál csak kb. 50%-ig ter-30 jed. Az áL nem alakult ammonkarbamatot vagy ammonkarbonatot tehát forró kompresszorban ismét komprimálni kell, hogy újból reakcióba hozzuk. Ehelyett most úgy járhatunk el, hogy az át nem 35 alakult ammonia-szénsavelegyet a találmány szerinti eljárással elválasztjuk és így az alkatrészeket újbóli felhasználásnál külön-külön fűtetlen kompresszorokban komprimálhatjuk. 40 Gázvíz feldolgozásánál is alkalmazhatjuk a találmány szerinti eljárást, ha a gázvíz legértékesebb alkatrészét, az ammóniát, a fő szennyezésektől, nevezetesen a szénsavtól és kénhidrogéntől el akarjuk választó tani. 1. példa: 800 súlyrész 105—110 C°-ra melegített monopropanolaminba 150 súlyrész ammóniából és 200 súlyrész szénsavból álló gáz-50 elegyet vezetünk. A folyadékból szénsavmentes ammoniagáz távozik. Ezután a folyadékot a szénsav kitermelése és a monopropanolamin visszanyerése céljából kb. 115 C°-ra hevítjük. Ezen a hőfokon szén-55 savfejlődés lép fel, amit kb. 140 C°-ra való lassú felmelegítéssel fejezünk be. A szénsavval együtt csekély mennyiségű (2—5o/0

) ammónia is távozik, amely a folyadékban visszamaradt. Ezt a szénsavból könnyen, kimoshatjuk. 60 Több gázmosóedény alkalmazásával a gázelválasztást folytonossá képezhetjük ki. 2. példa: 1500 súlyrész 120—125 C°-ra hevített monoetanolaminba 180 súlyrész ammoniá- 65 ból és 220 súly rész szénsavból álló gázelegyet vezetünk. A folyadékból szénsavmentes ammoniagáz távozik. Ezután a folyadékot regenerálás céljából 135 C°-ra melegítjük, mikor 70 is bekövetkezik a szénsavfejlődés, majd lassan 160 C°-ra hevítjük. A távozó szénsav 3—6o,o ammóniagázt tartalmaz. .';. példa: (Lásd a csatolt rajzol.. Az (1) nyomás- 75 álló edényben 650 súlyrész ammónia és 200 súlyrész szénsav 100—110 atm. túlnyomás alatt álló elegyel vezetjük 1500 súlyrész monopropanolaminon át, melyet a (2) fűtőfürdő útján 95—100 C°-ra me- 80 legítünk. A (7) és (8) szelepek szabályozásával az (1) tarlányban (35) atm. túlnyomást tartunk fent. A (4) csővezetéken át csupán gázalakú, teljesen szénsavmentes ammónia távozik, melyet az (5) vízhűtő- 85 ben hűlünk és amelyet 391 súlyrésznyi mennyiségijén a (6) nyomásálló edényben folyékony alakban kapunk meg. A (7) és (8) szelepeket zárjuk s ezután — a (2) fűtőfürdőt azonos hőfokon tartva — a (3) 90 szelep nyitásával az (1) edényben a nyomást 35 atm. túlnyomásról légköri nyomásra csökkentjük, miáltal gázalakban további 216 súlyrész ammóniát kapunk. Ez az ammónia 3 súlyrész szénsavval van ke- 95 verve, az ammoniagáz tehát 98.8o/o-os. Ha az (1) edényben a hőmérsékletet 115—150 C°-ra emeljük, akkor már most 165.8 súlyrész szénsavgáz távozik, mely 1.25 súlyrész ammóniával van keverve, ami 100 990/0-os szénsavnak felel meg. •í. példa: 200 súlyrész 70 G°-ra hevíteti monopropanolaminba 70 súlyrész ammóniából és 25 súlyrész kénhidrqgénből álló gázelegyet 105 vezetünk be. A folyadékból ammoniagáz távozik, melyben kénhidrogént csak nyomokban mutathatunk ki. Ezután a folyadékot a kénhidrogén kitermelése és a monopropanolamin visszanyerése céljából 100 110 C°-ig hevítjük. Ennél a hőmérsékletnél be-