116081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésztégla gyártására

2 116081. vagy tiszta krómoxidot .(vagy valamely más hasonló hatású fémoxidot) adunk.; Ugyanígy adagolhatok, az előállítani kívánt termék menősége szerint, vasban, il-5 letve krómban gazdag és a mész finomságával egyező íínomságúra őrölt salakok vagy szállóporok is. Természetesen mindazon vegyületek, amelyeknek löalkatrésze a vas vagy a króm (vagy valamely hai-10 sonlóhatású más fém), egyaránt alkalmazhatók, feltéve, hogy a fentiek szerint szükséges rendkívüli fínomságúak, ami a találmány egyik lényqges jellemzője. Az adagolandó anyagok aránya a reakció 1c-15 hetősége és az előállítandó termék minősége szerint változik; az arány, az egyes esetek szerint, 0,5-itől 5«/o-ig változhat. Az adalékanj'agoknak az a rendeltetése;, hogy égetés közben a mésszel reakcióba lép-20 jenek és mészferriteket vagy -krómitokat létesítsenek, amelyek a kész termék szükséges ellenálló tulajdonságait előidézik, különösen az eróziós, hidratáoiós és hőhatásokkal szemben szükséges cllenállóképes:25 séget. A szóbanforgó, az égetett mészhez adott anyagokat minél bensőbben kell elkeverni, hogy homogén anyag álljon elő, amelyet azután, a nedvességfelvétel meg-30 akadályozására, elég .meleg és. száraz légkörben tartunk, különösen akkor, ha az összekeverést nem követi mindjárt a sajtolás. Az elegyet egyébként, amilyen gyorsan 35 csak lehetséges, téglákká dolgozzuk fel •olyan sajtóval, amely nagy, nagyságrendben négyzetcentiméierenként 300—1000 kg vagy ennél is nagyobb nyomást fejt .ki (az előállítani kívánt tárgyak alakja és 40 méretei szerint). Fontos, hogy ez a művelet szárazon, vagyis mindennemű kötőanyag nélkül megy végbe, ami a találmány egyik lényeges jellemzője. A sajtóból kikerült téglákat, amilyen gyorsan csak lc-45 hetséges. az égető kemencébe helyezzük s itt fokozatosan a kellő. pl. 1350 "és 1500" közötti hőmérsékletre hozzuk, ami különösebb óvatossági rendszabályok nélkül történhetik, miután a téglák teljesen szá-50 razon készültek. A téglákat huzamosabb ideig tartjuk ezen a hőmérsékleten, hogy belsejükben is keresztülégjenek és a mészferritek vagy -kro.roitok keletkezése megtörténjék. A téglák lehülési időtartama a 55 kemencében körülbelül azonos az égetés időtartamával. A téglákat, ahelyett, hogy közvetlenül az égető kemencébe helyeznők, előzőleg kb. 500—800° közötti hőmérsékleten tar-Lőtt előmelegítő kemencén vezethetjük át; 60 ezen hevítés folyamán lépnek az oxidok reakcióiba és alakulnak át ferritekké vqgy krómitokká (vagy más ilyen vegyületekké), amelyek kellő szilárdulást biztosílanak, aminek folytán a tégláknak és 65 égetőkemencébe való bevitele kényelmesebben és jobb hóviszonyok között végezhető, már csak azért is, mert nagyobb mennyiségben rétegezhetők, mint egyébként. 70 A téglákon égetés után semmiféle alakváltozás nem észlelhető; szövetszerkezetük viszont rendkívül finom, ami hirtelen hőmérsékletváltozásokkal szemben érzékenységet okozhat és a téglák ellenállóképes- 75 ségét használatban kissé csökkeni he ti. E hátrány elkerülhető azzal, hogy a téglák egy részéi újra kellő szemcsenagyságúvá őröljük és bizonyos arányban hozzákeverjük a feldolgozandó finom poralakú 80 nyersanyaghoz, természetesen még mielőtt ezt a sajtolási műveletnek vet nők alá. Ha már rendelkezünk ilyen, már égetett, vagyis a reakciókon keresztülment és szemcsékké őrölt tartalékkal, az ismertetett szá- 85 raz eljárással készült téglák kifogástalanok és egyetlen égetéssel kapunk bázisos, kemény, tömör, repedésmenles, éles élű és teljesen agglom,erált lűzálló terméket, amelynek meg van az égetett mész vala- 90 mennyi jellegzetessége és ezenfelül jól ellenáll a nedvesség behatásának, ami a kerámiai agglomcrálódásnak és. bizonyos százaléknyi mészferrit, 11 letve mészkromit keletkezésének a következménye. 95 A kész termék, külső megjelenésében, a téglák égetésének mértéke és az égetett mészbe bevitt -oxid aránya szerint a sárgás,barnától a sötétbarnáig változik, sőt csaknem egészen fekete is lehet. A téglák 100 fajsúlya a sajtó kifejtette nyomástól függ és nagyjából 2 és 3 között ingadozik. A kapott anyag nagyon csekély költséggel előállított új ipari termék, mely az erózis és hőhatásokkal szemben rendkívül 105 ellenállóképes és számos célra felhasználható, magnéziatéglák, krómtéglák, döngölt dolomitos falazatok és általában, mindennemű bázisos vagy neutrális tűzálló téglák helyett. 110 A találmány szerinti eljárás, minthogy egészen száraz eljárás, a felhasználás, helyén magán-, pl. a kemencék- vagy egyéb berendezésekben magukban, is kivihető, célszerűen olykép, hogy sűrített le- 115 vegővel működtetett kalapácsok verőhatását használjuk ki a sajtolás és agglomerálódás céljaira vagy tetszőleges más atkái-