116078. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés nagyfeszültségű szabadvezetékek feszültség alatti állapotának jelzésére

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116078. SZÁM. Vll/g. OSZTÁLY. — U. 981. ALAPSZÁM. Elrendezés nagyfeszültségű szabadvezetékek feszültség alatti állapotának jelzésére. AEG Uiiio Magyar Villamossági Részvénytársaság cég* Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 17-ike. A találmány szabadtéri jelzőkészülék nagyfeszültségű szabadvezetékek feszültség alatti állapotának jelzésére, mely a feszültség" alatt lévő vezeték és valamely 5 földelt vezeték közé építhető be vagy pedig a feszültség alatt lévő vezetékhez annak bármely pontjában csatlakoztatható. A találmány lényege abban van, hogy a jelzendő vezeték vagy vezetékszakasz és a íO föld közé nagyfeszültségű kondenzátorból és nemesgáztöltésű csőből (neoncsőből) összetett jelzőkészüléket kapcsolunk be és pedig pl. vagy úgy, hogy a kondenzátorneoncső-egységet a nagyfeszültségű veze-15 tékszakasz és egy földelt vezeték közé iktatjuk vagy földelésre a vezeték mentén elhelyezett vasoszlopot használunk, melylyel a kondenzátor-neoncső-egységet vezetőén összekötjük. A találmány szerinti el-20 rendezéssiel olcsó és megbízható eszközt kapunk nagyfeszültségű szabadvezetékek^ illetőleg vezetékszakaszok feszültség alatti állapotának jelzésére). A mellékelt rajz a találmány szerinti 25 elrendezés példaképem foganatosítási alakját mutatja. Az 1. ábra a jelzőkészülék függőleges metszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra 2—2 vonala 30 mentén vett keresztmetszete. A rajzon (1) az a nagyfeszültségű szabadvezeték vagy vezetékszakasz, melynek feszültségi állapota jelzendő. A vezeték magában véve ismert módon a vázlatosan jel-35 zett (2) kapocsba van bekötve. A találmány szerinti jelzőkészülék a (3) nagyfeszültségű kondenzátorból és a (4) nemesgáztöltésű csőből (neoncsőből) áll. A (3) kondenzátort az (5) szigetelőcső veszi körül, mely a kondenzátorral együtt a (6) felső 40 és a (7) alsó sapkák közé van befogva. Közvetlenül a (3) kondenzátor alsó végéhez csatlakozik a (4) neoncső felső (8) foglalata, míg a cső alsó (9) foglalatát a (10) tányér tartja. A (4) neoncsövet a 45 (11) ernyő veszi körül, mely a (7) sapka és a (10) tányér közé van befogva. Az ernyő egyik oldala nyitott (2. ábra), úgy hogy a neoncső fénye erről az oldalról látható. A (10) tányér és vele együtt az 50 egész készülék földelve van, pl. úgy, hogy a tányért a (12) vezeték révén a földelt (13) vezetékkel kötjük össze. Az 1. ábra a földelésnek más módját is mutatja, mely akkor jön tekintetbe, ha 55 alsó, földelt vezeték nem áll rendelkezésünkre. Ilyenkor pl. a jelzendő vezeték mentén a középvonalával jelzett (14) vasoszlopot szereljük fel és a kondenzátorneoncswegységet ezzel az oszloppal vezető 60 összeköttetésbe hozzuk. Erre a célra az 1. ábrán látható példaképem megoldásnál a kondenzátor alsó (7) sapkáját az eredményvonallal jelzett (15) toldalékkal a földelt (14) oszlopra szereljük, míg a jel- 65 zőkészülék felső (6) sapkáját egyszerű vezetékszállal az (1) távvezetékkel kötjük össze. A (2) kapocs ez esetben elmarad. A leírt elrendezés neoncsöve, amikor az (1) vezeték feszültség alatt áll, világít. A 7Q világítás, különösen ha a (11) ernyőt alkalmazzuk, elég erős ahhoz, hogy nappal is látható legyen. A nagyfeszültségű kondenzátor és a ne-