116056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajtógáz előállítására égési erőgépekhez

zottább mérvű visszanyerését teszi lehetővé. 5. A generátorgázok előállításához szükséges melegmennyiség e mellett azáltal 5 csökken, hogy a) a generátor keresztmetszetét csökkentjük és ezzel összefüggésben a sugárzásból és a melegelvezetésbal származó veszteségeket is; 10 b) hogy a gép hűtővizének melegségtartalmát kihasználjuk az elgőzölögtetőhöz szükséges nagyobb víztömegek táplálására; c) hogy végül a gép kipuffogómelegét kihasználjuk. 15 Az ilyen eljárás szerint dolgozó gázgép oly nagy hőgazdasági előnyöket mutat, hogy az egyébként kedvezőbb körfolyamat szerint működő égési erőgépekkel a versenyt eredménnyel felveheti. Ehhez járul 20 még az a különleges gazdasági előny, hogy a mindenkori tüzelőanyagpiachoz könnyen alkalmazkodik. Az elérhető gazdasági előny megvilágítására szolgáljon a következő számadata 25 példa, amely kb. 40 lóerő csúcsteljesítményű szívógázberendezésre vonatkozik. Rendes generátorgázzal való üzem esetén, teljes terhelés mellett a tüzelőanyagfogyasztás lóerőóránként kerek 500 g koksz. 30 Ez megfelel lóerőóránként kereken 3200 kilogrammkalória melegfogyasztásnak, ha a koksz fajmelegét kereken 6400 kilogrammkalóriának vesszük. Ha az üzemet a találmány szerinti hajtógázzal tartjuk fenn, 35 akkor megegyező gépteljesítmény mellett a tüzelőanyagfogyasztás lóerőóránként 230 gramm kokszot és 25 gramm hajtóolajat tesz ki. Ez megfelel lóerőóránként 1472+250=1722 kalória melegfogyasztás-40 nak, ha a hajtóolaj fűtőértékét 10.000 kilogrammkalóriának vesszük. Az új eljárással tehát lóerőóránként kereken 1720 kalóriát takaríthatunk meg, ami 45»/o-ot jelent az eddigi üzemmel szemben. 45 A találmány szerinti eljárás kivitelére alkalmas berendezés példaképem foganatosítási alakját a mellékelt rajzon vázlatosan tüntettük fel. A berendezés az (1) gázgépből, (2) ge-50 nerátorból, az ütközőfelületes (3) porkamrából, valamint a fagyapottal és vasforgácssal telt (4) szárítókamrából áll. A generátorgázt az (5) szívóveze léken át, amelybe a (3) és (4) kamrák be vannak 35 iktatva, a generátornak (la) süvege alól elszivatjuk és a gázgép (6) keverőszelepe előtt, de szükség esetén magában a szelepkamrában olajgőzzel keverjük. A nehézolajat a magasan fekvő (9) tartányból a (8) vezetéken és az ebbe iktatott (10) cse- 60 pegtető csapon keresztül az (1) gázgép kipuffogó (11) csőcsonkján elrendezett (12) olajelgázosítóba vezetjük, amely a (8a) csővezeték révén az (5) szívóvezetékhez csatlakozik. A (7) fojtószelep révén friss le- 65 vegőt juttathatunk az (5) szívóvezetékbe a generátorgázhoz. A gépnek hideg állapotban való indításához a nehézolajat a (13) vezetéken át, valamint az ebhe iktatott (14) csepegtetőcsapon át a (2) ge- 70 nerátorban elhelyezett (15) olajelgázosiítóban vezetjük. Az olajgőzök hozzávezetésének mérvét alkalmas, a rajzon azonban fel nem tüntetett szabályozószervekkel a fellépő terhelésingadozásoknak megfelelően 75 változtathatjuk, illetve szabályozhatjuk. Azonkívül gondoskodhatunk arról is, hogy az olajgőzök a generátorgázzal bensőleg keveanedjenek. Ahelyett, hogy a nehézolajat gőz alakjában az (5) szívóvezetékbe 80 vezetnők, a nehézolajat a (16) vezetéken és (17) fúvókán át közvetlenül az (1) gázgép égési terébe fecskendezhetjük be. Az (1) gázgéptől a (18) vezetéken elvezetett meleg hűtővizet a (18a) vezetékágion és 85 (19) csepegtetőcsapon át a generátor (20) elgőzölögtetőjébe vezetjük. Ez utóbbi a friss levegő számára (21) fojtószeleppel van ellátva. A levegővel kevert nedves gőzt a generátor (20) elgőzölögte tőjéből 90 a (22) csővezetéken a (23) túlhevítőbe, vezetjük, amely pl. a kipuffogó (11) csőcsonkot körülvevő, ernyős burkolatból áll. A túlhevített gőz-levegőkeveréket a (24) csővezetéken át, esetleg a (25) légfoj Ló- 95 szelepen bebocsátott friss levegő hozzáadagolása mellett egy második (26) túlhevítőbe bocsátjuk, amelyet pl. a (3) porkamrában lévő gázbeeresztő (3a) csőtoldat burkolata gyanánt képezünk ki. In- 100 nen a túlhevített gőz-levegőkeveréket végül a (27) csővezetéken a bebocsátó (28) fúvóka révén a (2) generátorba vezetjük. A gép indulásakor a gőzlevegőkeveréket a (20) elgőzőlögtetőből az elágazó (28a) 105 csapon közvetlenül a (2) generátorba vezetjük és csak akkor kapcsoljuk át a (23) túlhevítőre, ha a kipuffogó csőtoldat már megfelelő magas hőfokot ért el. Lehetséges az is, hogy a gőz-levegőkeveréknek no mindenkor csak egy részét vezetjük a generátor (20) elgőzölögtetőjéből a (23) túlhevítőbe, míg annak másik részét közvetlenül a (2) generátorba. Ebben az esetben az elágazó (28a) csap egy egyszerű 115 elosztó is lehet. A gőz-levegőkeverék túl-