116039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gabonazsizsik (sitophilus granarius L.) és egyéb gabonaraktári kártevők írtására

MAGYAR KIRÁLYI ^^pl^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 116039. SZÁM. X/h. OSZTÁLY. — F. 7530. ALAPSZÁM. Eljárás a gabonazsizsik (sitophilus granarius L.) és egyéb gabonaraktári kártevők irtására. Erii st Freyberg Chemische Fabrik Delitia cég' Delitzsch (Németország), mint Kah Erich gyógyszerész Zinten-i (Ostpreussen) lakos jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 6-ika. A szakértők előtt jól ismeretesek azok a károk, melyeket a gabonazsizsik a magtárakban raktározott gabonában előidéz. A gabonazsizsik által elpusztított gabona-5 mennyiség értékét egyedül Németországban kh. 100 millió márkára becsülik. Annak ellenére, hogy a gabonazsizsik irtásának problémája ilyen nagy jelentőségű,* még nem sikerült feltétlenül megbízható 10 szert találni az említett károkozónak és a gabona- és magneműek egyéb kártevőinek irtására. Permetezőszerek e célra természetesen eleve nem jöhetnek tekintetbe,) mert ezek a magtárakban raktározott ga-15 bona használhatóságát erősen lerontanák. A legtöbb sikerrel a magtáraknak mérges gázokkal, való gázosítása kecsegtet, ennél azonban különösképen kitűnt, hogy a gabonazsizsik még ciánhidrogénnel szemben 20 is aránylag igen ellenálló, úgyhogy még erről a nagyon mérges gázról — melynek alkalmazása egyébként sok kényelmetlenséggel és veszéllyel jár — sem mondhatjuk azt, hogy az feltétlenül biztosan hat. 25 A Biologische Reichsanstalt (Berlin—Dahlem) 1934 június hóban kiadott egyik röpiratában többek között pl. a következőket olvassuk: «A gabonazsizsik irtására feltétlenül 80 megbízható és minden körülmények között hatékony gázosító szerrel ezidőszerint még nem rendelkezünk. ) A találmány már most eljárás a gabonazsizsik irtására foszforhidrogén segélyével. A íoszforhidrogénnek a gabona- 35 zsizsikre és egyéb kártevőkre gyakorolt mérgező hatása önmagában véve már ismeretes,, azonban nem volt meg a gyakorlati lehetősége annak, hogy ezt a gázt magtárakban és hasonló helységekben al- £0 kalmazzuk. A dolog természetében rejlik, hogy a gyakorlatilag sohasem gáztömítő magtárakat nem telíthetjük nagyobb menynyiségű foszforhidrogénnel, mert eltekintve az ehhez szükséges nagy foszfor- 45 hidrogénmennyiségtől, az ezzel járó veszélyek ilyen eljárás gyakorlati alkalmazását kizárják. Meglepő módon azt találtuk, hogy a gabonazsizsikre és egyéb raktári kártevőkre 50 halálos foszforhidrogén-koncentrációt úgy állíthatunk elő, hogy a gabonazsizsiktől ellepett gabonahalmok közé vagy szorosan mellé, vagy a halmokra foszforhidrogént fejlesztő szilárd anyagokat helyezünk. 55 Emellett figyelembe veendő, hogy a találmány szerint eljárva, különleges készülékek, mint pl. gáztömítő silosok és hasonlók alkalmazása nélkül a gabonamagvak belsejében levő ivadék elpusztulása 60 is teljes mértékben bekövetkezik. Foszforhidrogént fejlesztő anyagként az összes foszfidok alkalmasnak bizonyulnak, mint pl. a kalcium-, bárium-, alumiinium-, magnézium-, stb. foszfid. Gyakorlatilag kü- 65 lönösen célszerűnek bizonyult az ügynevezett foszforkalcium alkalmazása. A fentem!ített anyagok, ha azokat alkalmas