116003. lajstromszámú szabadalom • Elzáró szerv

zetóben a csappantyút ós a retikült sorosan köti össze egymással. Az elzárásra valók az. (1) alsórósz (la) horgos részié és a (2) felsőrész (2a) hor-5 gos része, melyeket egymásba akasztunk. Az (la) és (2a) horgos szélek i'élköralakú ak, úgyhogy az általuk alkotott, záróvonal hosszabb, mint az elzárószerv szélessége. A hajlított záróvonal helyett 10 lehetséges tört, vagy az el zái'ószetrvhe z képest ferde záróvonal is. Az új elzárószerv különleges jellege az, hogy a záróvonal mindig hosszabb, mint az élzárószcH'v szélessége és így jó zárás érhető el, 15 Az (1) alsórész (la) horgos széle lefelé, a (2) felsőrész (2a) horgos széle pedig felfelé hajlított, úgyhogy az elzárószerv zárt helyzetében a (2a) horgas rész alulról az (la) horgos részbe beakasztódik és ebben a 20 helyzetében az (1) alsórészire erősített (4) lemezrugó tartja (5. ábra). Ha az elzárószervet ki akarjuk nyitni, a (2) felsőrészt le kell nyomni a (4) rugó hatása ellenébe, miáltal a (2a) külsőszél 25 kiakasztódik az (la) horgos szélből és az elzárószerv kinyílik. Az elzárószierv zárt helyzetében lapos marad, ami nagyon fontos ily elzárószerveknél. A felsőrész felülete alakítható dísztárgynak éls az el-30 zárószerv mindkét részének a külalakja hozzáilleszthető azon tárgyhoz, melynek el zár ás á r a a'lk alma z zu k. Az 1—4. ábrákon az is látható, hogy mind az (1) alsórész, mind a (2) felsőrész .35 előállítható egy darabból. Ez azért nagyon fontos, mert így az elzárószerv olcsó, ami tömegcikkeknél lényeges. Mind az (1) alsórészt, mind a (2) felsőrészt valamely alakítható anyagból egy 40 darabban sajtoljuk ki. Amint már említettük (la) az (1) alsórésznek horgos része, (lb) üreges rész, hogy az (1) alsórész egy darabból legyen kialakítható, Az (5) nyílások révén erősítjük fel az (1) 45 alsórészt a (3') szalagra (5. ábra). A (9) négyszögalakú mélyedés (5., 1. és 2. ábra) szintén a felerősítésre való. (2a) a (2) felsőrész horgas széle. A felsőrészen levő (2c) kör alakú hasítékkal a 50 felsőrészt felerősítjük a (3) szalagra. A három (6) toldalékkal szintén felerősítjük a (2) részt a (3) szalagra. A (2) felsőrész ugyanúgy, mint iaz (1) alsórész egy darabból sajtolt. A ikisajtolt felsőrészre csak a 55 (2b) fejet kell ráhelyezni, ennek erre a célra toldata van, melyet a felsőrész megfelelő nyílásába helyezünk. A (2b) fejet szintén valamely alakítható anyagból állítjuk elő és kiképezhető dísztárgynak. Az alsórész és a felsőrész felerősítése a t>o (3) és (3') szalagokra az 5. ábrából látható. Az (1) alsó rész (5) nyílásain és az áthajlított szélű (8) bádoglemezen két szegecs vezet át, úgyhogy a (8) lemez szélső lappantyúja és az (1) alsórósz kö- 65 zött van a (3') szalag. A (8) lemezt az alsórész (9) mélyedésébe helyezzük. Az (1) a<]®órész baloldali (5) nyílásában a (4) rugó felerősítésére való szegecs* van. A (2) felsőrésznél a (7) bádogdarabot 70 erősítjük a (3) szalagra. A (7) bádog darabot összeszegecseljük a (2) felsőrész (ti) t-oldataival, úgyhogy a (2) felsőrész és (7) bádogdarab közé beszorul a (3) szalag. A (7) bádogdarab egyik vége átmegy a (2) 75 felsőrész (2c) hasítékán. A 6., 7. és 8. ábrák részletesen, mutatják a zárt. A zár több szempontból előnyös. A találmány szerinti zárnál nincsen rugó, mint *az ismeretes záraknáik melyet 80 bizonyos idő múlva, ha rugalmasságait veszíti, ki kell cserélni. További előnye az, hogy a működtetésre bizonyos meghatározott alakú kulcsot kell használni és a zár nem nyitható ki közönséges dróttal. 85 A zár a 8. ábrában látható három részből áll. Az egyik rész a (1.5) retesz, egyik végén két félköralakú villafoggal. A másik része ia két (16') hasítékkal ellátott (16) körhagyós tárcsa. A zár harmadik része 90 a (17) vezeték, melynek metszetét külön ábrázoljuk. A zár csak a lépcsőszer(i szakálas (18) kulccsal nyitható és zárható. A zár e három résszel a (2) felsőrészben foglal helyet. Ezért szükséges, hogy a (2) 95 felsőrész (2b) fejének középső részében megfelelő nyílás legyen a (17) vezetődarab felvételére. A (2) felsőrésznek is vájatta vain *a (15) retesz és a (16) körhagyó tárcsa fölvételére. A (16) tárcsa a (15) re- 100 tesz félköralakú villaágai között van. A (16) tárcsa középső nyílásába bedugjuk a (17) vezetődarabot. A (17) vezetődariabnak alul és oldalán hasítéka van, hogy a (18) kulccsal: hozzá lehessen férni a (16) tár- 105 osához. A (18) kulcsnak két szakála a (16) tárcsa hasítékaiba hatol (8. ábra). A zár a következőképpen működik: A (18) kulcsot a (17) vezetődarab felső hasítékán annyira átdugjuk, hogy a (18) 110 kulcs szakálai behatoljanak a (16) körhagyótárcsa (16') hasítékaiba. A (18) kulcs jobbra vagy balra való forgatásával a (16) lemez körhagyó kialakítása folytán a (15) reteszre oly erőt fejt ki, hogy az az (1) llg alsórész (la) horgos szélének (20) hasítékába nyomul, miáltal az elzárószerv zárt helyzetében lezáródik. A 6. és 7. ábra sze-