115996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás értékes széntartalmú anyagok előállítására

vagy kálium foszfátjai is jól alkalmazhatók. A hozaganyagokat hordozókra, mint aktív szénre, őskokszra, szén hidrogéni'zési maradékra ós hasonlóra vihetjük fel. 5 A készüléknek az a helye, amelyen a halogén-kötő anyagok adagolásának történnie kell, n hozagarnyagnak a mindenkoii rcakoiófeltéitelektől függő átalakulási sebességétől, a reakcióedényben lévő szabad ha(0 logén mennyiségétől, továbbá a reakcióban résztvevő anyagok áramlási sebességétől függ és pedig a hozzáadásnak oly korán kell megtörténnie, hogy a reakciótermékeknek az edényből való kilépésénél a ha-15 logén már kötött álakban legyen jelen. Olyan hozaganyag'okalkalmazásánál, amelyek előzetes redukció nélkül alkalmasak halogén vagy hálogénhidrogén megkötésére, ezeket célszerűen a. kiáramlási nyílás 20 közelében adagoljuk a reakciótermékekhez. A halogén kötő anyagokat a kiindulási anyagokkal keverve, vagy valamely folyadékban (pl. vízben vagy olajban) oldva 25 vagy szuszpendálva, vagy elük péppé alakítva, vezethetjük be a reakcióedénybe. A hozaganyagokhoz, a gázokhoz vagy a kiindulási anyagokhoz reakciógyorsító szereket is adagolhatunk. 30 Hm 'hasadási reakcióknál a hoznganya.gok kellő redukciója nem. következnék be már magától, úgy hidrogént vagy más redukáló hatású gázt, pl. szénoxidot, adhatunk hozzá. 85 A gázfázisban való dolgozásnál, pl. középolajok, benzinek, fenolok vagy gázalakú szénhidrogének, pl. 'etán, propán és hasonlók, feldolgozásánál a halogént kötő anyagokat, esetleg' más katalitcs hatásé 40 anyagokkal együtt, célszerűen a reakcióedény utolsó részében, vagy egy ez után kapcsait edényben, alkalmazzuk. Szilárd vagy magas forrpontú kiindulási anyagok feldolgozásánál, amelyeknél az 45 eljárás különösen célszerűen alkalmazható, ezekhez katalitosan ható anyagokat, mint fémeket, vagy fém vegyületeket, adagolhatunk, különösen a 2—8. csoporthoz tartozókat, pl. cinket, kadmiumot, alumi-50 niumot, szilíciumot, titánt, germániumot, ónt, ólmot, vanadiumot, krómot, wolfra-mob molibdént, uránt, mangánt, réniumot, vasat. nikkelt, kobaltot vagy rezet is, vag -ezek oxidjait, szulfidjait, halogenidjeit, 55 vagy savanyú sóit. A kiindulási anyagokat a kívánt reakcióhőfokra, 300—600°-ra vagy még feljebb, pl. gázzal fűtött csövekben, hevítjük és közvetlenül azután tágabb reakcióedénybe vezetjük. A reakciót célszerűen 20—200 atmoszférán vagy még 60 nagyobb nyomáson hajtjuk végre. Hidrogén jelenléte különösen előnyösnek mutatkozott széntartalmú anyagok nyomás alatti hidrogénezésénél. Itt 100—500 atmoszférás vagy még ezen felüli nvomáso- 65 kat alkalmazunk. A termelési hányad növelése és a reakciótermék minőségének javítása céljából a kiindulási anyagokhoz a reakció előtí vagy alatt, pl. a felhevítés megtörténte 70 után halogént, klórt, jódot vagy brómot, vagy ezeknek hidrogénnel képzett vegy; leteit adagoljuk. Célszerűen alkalmazhatjuk nem-fémek halogóiivegyületeit, mini pl. széntetrakloridot, etilén-, metilén-, etil-, 75 metilkloridot, benzoilkloridot, klórbenzolt, kénklorürt, kéntetrakloridot, szelénldorürt, foszfortr,5 kloridot vagy más halogének megfelelő vegyületeit vagy ammoiiiumkloridot is- 80 /. példa. Finomra őrölt kőszenet ugyanabból a szénből származó íieliézolajjal 1:1 arány- 1 han péppé alakítunk. Ehhez a keverékhez 0.01% molibdénsavat, 1.5% nátriumszulfá- 85 tot és 1.1% ammoniunikloridot (a szénre vonatkoztatva) adunk. A szénpépet hidrogénnel együtt 250 atm. nyomáson gázzal fűtött csőrendszerben 440c

-ra felhevítjük ós közvetlenül ezután 90 tágabb fűtetlen reakcióedénybe' vezetjük, i melyben 460° hőmérsékletet tartunk fenn. A reakciókeverékhez ezen edénybe való belépése előtt, 0.01% molibdénsavat (a szénre vonatkoztatva) adagolunk, amely aszfalt- 95 mentes nehézolajban van elosztva. A reakoióedény után egy másik edény követke- ! zik, amelyben a magas forráspontú éis szilárd részeknek a gőzalakú termékeiktől való elkülönítése történik. A szén 95%-a 100 ilyen módon főként folyadékká alakul. A reakciókeverékből távozó folyékony és gőzalakú termékek a klórt kötött alakban tartalmazzák, úgy hogy a reakcióedény után kapcsolt készülékrószek kor roziója 105 még hosszú üzemtartam esetén sem következik be. 2. példa. Finomra őrölt ruhrvidéki gázkokszot, amelyet mechanikai úton 4% hamutarta- no lomig hamumentesítettünk, 0.02% molibdénsavval itatunk és ugyanabból a szénből származó nehézolajjal 1:1 arányban péppé alakítunk. A szénpápaiez 1.1% amimo' niumklcridot (a szélire vonatkoztatva) 115 adagolunk. A keveréket azután hidrogén-