115992. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dioxifenilmonoalkilaminobutanolok-1 előállítására
VAGYAK KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 115992. SZÁM iv/h/l. (IV/h/a.) OSZTÁLY. — F. 7450. ALAPSZÁM. Eljárás 3, 4-dioxifenilmonoalkilaminobutanolok-l előállítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft cég- Frankfurt a/M. (Németország1 ). A bejelentés napja 1935. évi junius hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi junins hó 7-ike. Ismeretes, hogy a fenilaminoalkoholoknák, különösen, a fenilmagban hidroxilezett származékoknak edényhatásuk van, melyet a gyógyászatban többek között a 5 légutak spazmusainak oldására hasznosítunk. A szóbanforgó készítmények, melyek közül főkép a 3.4-dioxifeniknetilaminoetanolt tág körben alkalmazzák, annyiban hátrányosak, hogy toxicitásuk nagy. Ezen-10 felül a körfolyamatra nem kívánatos mellékhatásokat is gyakorolnak, mindenekelőtt a vérnyomást fokozó hatásuk van, mely az asztmaterápiában igen zavaróan hat. Azt találtuk, hogy ugyanolyan erős bron-15 chodilatoriás hatású, eddig ismeretlen vegyületekhez jutunk, melyek azonban jóval kevésbé mérgesek, ha 3.4 - dioxibutirofenont magukban véve ismert módszerekkel a megfelelő monoalkilaminoalkoholokká 20 alakítunk át. így pl. ha 3.4-dioxibutirofenont célszerűen előzetes benzilezés után brómozunk, a brómot a metilamino-csoporttal kicseréljük és az így kapott metilaminoketont redukáljuk, akkor a 3.4-dioxife-25 nil-metiIaminobutanol-1-hez jutunk, mely ugyanolyan bronchodilatoriás hatású, mint a 3.4-dioxifenil-metilaminoetaniol, de toxicitása utóbbinak csupán 1/200-a. Hasonló sikerrel állíthatjuk elő a H-homologokat és 30 az analóg vegyületeket is, melyek ugyanúgy, mint a metilamido-vegyület kiváló farmakológiai hatásúak, anélkül, hogy az ismert alkaminek módjára a körfolyamatra, különösen a vérnyomásra nem kívánatos 35 mellékhatásokat fejtenének ki. Optikailag aktív savakkal az új alkamineket az optikai antipodusokra hasíthatjuk. Az új eljárással kapott anyagokat a gyógyászatban, a légzőszervek megbetegedéseinek gyógyítására kívánjuk felhasználni. 40 Példák: 1. 72 g 3.4-dibenziloxibutirofenont 250 cm3 metilénkloridban feloldunk, az oldathoz 30 g kalciumkarbonátot és azután cseppenként 32 g brómot adunk. A cserebom- 45 lás befejezte után a csapadékról leszívatunk, azt metilénkloriddal utánamossuk és a kapott szürletet vákuumban besűrítjük. A leírt módon 88 g 3.4-dibenziloxibrómbutirofenont kapunk, melyet ezután 100 50 cm3 alkoholban feloldunk és az oldathoz 48 g metitbenzilamint adunk. Az egészet éjjelen át állni hagyjuk és a keletkezett metilbenzilaminbrómhidrát kicsapására étert adunk hozzája. A kikristályosodott bróm- 55 hidrátról leszívatunk és azt éterrel utánamossuk. Az éteres oldatot most a szükséges mennyiségű 10°/o-os sósavval kirázzuk, amikor is a reakció során képződött 3.4-dibenziloxifenil - metilbenzilaminobutanonr 60 klórhidrát sűrű olaj alakjában válik le. Ezt a klórhidrátot különválasztjuk, ötszörös mennyiségű alkohollal hígítjuk, majd palládiummal és hidrogénnel hidrogénezzük. A kiszámított mennyiségű hidrogén 65 felvétele után a katalizátorról leszívatunk és az alkoholos oldatot vákuumban besűrítjük. A kristályos maradékot alkoholból vagy pedig alkohol és eceteszter keverékéből átkristályosítjuk. A 3.4-dioxifenil-me- 70 tilamidobutanolr-klórhidrát 106- 168°-on olvad.
