115991. lajstromszámú szabadalom • Kisütőcső, melynek kisűtő árama kettős vezérlésű

az eleiktrónoknak ennekfolytán hosszú haladási ideje 'G-S az azzal összefügő tértöltési halások okozzák. Ezeket a nehézségeket a találmány 5 értelmében azzal küszöböljük ki, hogy a katódáról kiinduló és az első vezérlőrácson áthaladó elektrónáram második vezérlését ugyancsak áramelosztással végezzük, azonban külön szerkezettel ós az elektró-10 dák méretezésével gondoskodunk arról, hogy azok az elektronok, melyek nem juthatnak az anódára, ne forduljanak viszsza, vagy térjenek a belső árnyékolórácshoz, hanem, hogy ezeket az elektrónokat 15 a második vezérlő elektróda csupán irányukból térítse ki és e kitérés következtében azok többé ne az anódára, hanem egy másik önmagában tetszésszerinti segédelcktródára jussanak. Emellett a második ve-20 zérlőrendszert szerkezetileg úgy alakítjuk, hogy az elektrónok e kitérésüknél sebességükből lehetőleg keveset veszítsenek, azonban semmi esetre ne fékeződjenek le nulla sebességig, mint az eddig ismert 25 szerkezeteknél. Ha ezt a főkövetelményl teljesítettük, akkor valamennyi elektrónnak haladási idői már oly kicsinyek, hogy azok összehasonlíthatók a normális pentódáknál jelentkező haladási időkkel. Ezen-30 kívül a második vezérlőrács környezetében túl nagy elektróntértöltések sem léphetnek lel Ezzel a fentebb vázolt zavaró hatások okozójál is kiküszöböltük. A találmányt részletesebben két példa-35 képeni kiviteli alak kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra példaként kisütőrendszer keresztmetszetét mutatja. Az (1) izzókatóda körül oválisán hengeres (2) vezérlőrács és ugyancsak oválisán hengeres (3) ár-40 nyékolórács foglal helyet. Ebből a kisütőrendszerből az elektródák alakjának megfelelőleg főként az -val jelölt két szögben, egy-egy elektrónnyaláb liép ki. A (3) árnyékolórács mögött, célszerűen az * 45 szögszárak között további (4) vezérlőrács és (5) árnyékolórács van, miineltetl az (5) árnyékölórács csak az a szögek környezetében elektrónátbocsátó, míg többi részén tömör bádogból van és elektrónokat 50 nem bocsát át. Az (5) árnyékolórácsnak elektrónokat átbocsátó része mögött, esetleg felfogórács közbeiktatásával, amilyent az ábrában nem tüntettünk fel, a (6) anóda van. A (4) vezérlőrács és a hozzátartozó (5) 55 árnyékolórács alkalmas kialakításával arról kell gondoskodni, hogy a (4) vezérlőelektróda negatív potenciáljai esetén az a szögeken belül kiinduló elektrónok túl nagy sébességveszteség nélkül Oldalirányban az (5) elektródára tereilessenek. Egy ily ve- 60 zérlési folyamat tehát valóban megfelel a fenti követelményeknek, mert az elektrónoknak az (1, 2) és (3) elektródákból álló rendszerre való észlelheti) visszatérése nem következik be. A (4, 5) és (6) 65 elektródák kialakítására rendkívül sok lehetőség van. Az (1, 2, 3) primer elektródarendszer alkalmas kialakításával elérhetjük, hogy az elektrónok bizonyos területen nyaiábosítva (csak az a szögeken belül) 70 lépjenek be a szekundér kisüLőrendszerbe. A 2. ábra további kivitelű példát mutat hosszmetszetben. Az első példával ellentélben e példánál az elektronokat a második vezérlőrendszerben nem különböző 75 radiális szegmensekre osztjuk fel, hanem a rendszernek a katóda hosszirányában különböző. heh eken fekvő részeire. A primer vezérlőrendszert ugyancsak az (1) katóda, a (2)-vel jelzett első vezérlőrács és 80 a (3) árnyékolórács alkotják. A (3) árnyékolórács mögött van az aránylag bőszemű második (4) vezérlőrács és e mögött egy további (5) árnyékolórács. Az (5) árnyékolórácsot úgy alakítottuk ki, hogv az csak 85 a (4) vezérlőrács drótjai mögött lévő részein elektrónáibocsáló, azonban a közöttük lévő részeken nem. Az (5) árnyékolórács mögött — esetleg felL'ogórács közbeiktatásával, - - ismét a (6) anóda foglal 90 helyet, mely vagy az eleklródarendszer teljes hosszában nyúlik végig, vagy pedig csak oly részekből állhat, melyek az árnyékolórács áttöri részei mögött elrendezettek. Ennél a rendszernél a következő folyamat 95 játszódik le: Ha a (4) vezérlőrácsnak potenciája nulla, akkor e rácson a katódáról érkező elektrónok aránylag egyenesen haladhatnak át és aránylag egyenletes sűrűségben jutnak az (5) árnyékolórácsra. Az 100 elektrónok egyrésze ezután az (5) árnyékolórács nyílásain keresztül a (6) anódára jut. Ha a (4) vezérlőrácsnak negatív potenciált adunk, akkor azok az eh-kiró nok, melyek a (3) árnyékolórácson át- 105 haladnak, a (4) rács nyílásaiban összeszorulnak és főként az (5) árnyékolórács tömörr részeire jutnák, úgyhogy az anódáram kisebb lesz. Ennél a kivitelnél tehát ugyancsak a (4) ráccsal vezérelhetjük az no anódáramot, mímel lett azonban a vezérlési folyamat az eddig ismert kivitelekkel szemben nem az elektrónok visszatérésén, hanem az elektrónoknak az (5) árnyékolórács különböző részeire való, többé-kevésbé 11,5 kifejezetL összegyűjtésén alapul. Alkalmas méretezéssel elsősorban a (3) és (4), illetőleg (4) és (5) rácsok közötti távolsá-