115976. lajstromszámú szabadalom • Levélboríték

: AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115976. SZÁM. xill/d. OSZTÁLY. S. 16197. ALAPSZÁM. Levélboríték. Solymár István magántisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1936. évi január hó 14-ike. Mind a kereskedelmi, mind a magánlevelezésben forgalomban levő levélborítékoknak közös hibájuk, hogy .azokat bárki könnyen felbonthatja és tartahnu-5 kat elolvasva, újraleragaszthatja anélkül, hogy a címzettnek valami észrevehető nyom elárulná, hogy levelét illetéktelenek elolvasták. Közismert a borítékoknak két egyszerű 10 felnyitási módja. Az egyik oly módon történik, hogy a borítékok oldalsó szárnya alá késsel, vagy más alkalmas eszközzel benyúlnak és azt a ragasztott részektől leválasztva kihúzzák, amidőn 15 annak tiartalmia is kivehető. A másik eljárásnál a felső szárnyat vízzel nedvesítik és amikor az enyvezés átnedvesedett, a borítókszárnyat elszakadás veszélye nélkül felnyitják. Mindkét esetben a borí-20 ték, észrevehető nyom nélkül újra leragasztható. így tehát a közhasználatban levő borítékok épp annak a célnak nem tesznek eleget, amire tulajdoniképpen hivatottak 25 leiméinek, hogy tudniillik biztonságot nyújtsanak úgy a címzettnek, mint a feladónak, hogy közlendőik nem kerültek idegen kezekbe. Ez ;a célja a találmány szerinti bizton-30 sági levélborítéknak, melynek kétféle kivitelét a rajzi 1. ós 3., illetve 2. és 4. ábrája ábrázolja. A taláJimámy szerinti -levélboríték egyik kiviteli alakjának az 1. ábra a hálózati 35 rajzát, míg a 3. ábra a már leragasztott biztonsági levéillborítékot ábrázolja. A találmány szerinti borítók abban különbözik a közönséges levélborítóktól, hogy az alsó (A) borítékszárny nem csúcsban, hanem félköralakú vagy szögletes (a) 10> nyúlványban végződik, amelyet a borítékszárny leragasztásra való (c)—<(e) széleitől kétoldalt egy-egy bevágás választ el. E (c)—(c) széleikre vannak ragasztva a két oldalsó (B)—(J) borítéfcszáirmy (d)— 45-(d) szélei, míg az (a) félköralakú, címkeszerű nyúlvány, melynek belső részén van a leragasztásra való szárított enyvréiteg, felülre kerül. így az (a) félköralakú nyúlvány az alsó (A) borítékszárn nyal egybe- 50-szabott, de a borítékzárásnál különálló nyelvet alkot, melyet a felső (F) borítékszárny lezárása után arra ráragasztunk. Ezzel a boríték másodlagosan is le van zárva, mint azt a 3. ábra mutatja. 55 így a közönséges levélborítéktól eltérően a két oldalsó borítékszárny (B)—(J) leragasztáskor nem az alsó (A) és felső (F) borítékszárnyak alá kerül1

, hanem ellentétesen, vagyis az alsó (A) borítók- 60' szárny fölé és a felső (F) borítákszárny alá, míg az (a) nyúlvány a borítékszárnyak (B)—i(J)—(F) fölé kerülve a másodlagos címkeszerű lezárást végzi. Az (a) félköralaikú nyúlvány ailkalma- 65. zása lehetetlenné teszi a boríték száraz liton, szakítás nélküli felbontását, hogy pedig ez nedvesítve is rendkívül meg legyen nehezítve, a félköralakú (a) nyúlvány szélére (k) kör van nyomtatva 70-olyan festékanyaggal, mely rögtön szótfolyik, ha nedvesség éri. A szétfolyó festékanyag elárulja a felbontás kísérletét. A találmány szerinti levélboríték másik kiviteli alakját a 2. és 4. áJbra ábrázolja. 75. Az alsó (A) borítélkszámyra négyszög-