115969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehéz nemesgázok előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115969. SZÁM I V/h/l. OSZTÁLY. — I. 3416. ALAPSZÁM. Eljárás nehéz nemesgázok előállítására. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég, Újpest. A bejelentés napja 1934. évi február hó 3-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi január hó 5-ike. Az atmoszferikus levegőben igen csekély mennyiségben jelenlévő úgynevezett nehéz nemesgázoknak, krip bonnak és xenonnak, vagy ezek keverékének előállítására töhb-5 féle eljárást javasoltak. Azok az eljárások, melyek a termikus diffúzió tüneményét hasznosítják, nagyobb gázmennyiségek elő­állítására nem célszerűek, minthogy azok a berendezések, melyekkel foganatosítha­tó tók, az időegységben csak aránylag kis gázmennyiséget képeseik feldolgozni. Azok az eljárások pedig, melyekkel a nehéz nemesgázokat folyékony levegő rektifiká­cióia útján állítják elő. a teljes feldolgo-15 zandó levegőmennyiség elfolyósítását te­szik szükségessé, ez pedig, mivel a nemes­gázoknak koncentrációja a levegőben igen csekély, igen tekintélyes energiamennyisé­gek felhasználásával jár, miért is az ezen 20 eljárások segítségével előállított nehéz ne­mesgázok önköltsége aránylag, nagy, kü­lönös tekintettel arra, hogy ezek az eljárá­sok nem is dolgoznak jó termelési hányad­dal. A rektifikálás utolsó fokozata ugyanis 25 az oxigén forráspontjának megfelelő hő­mérsékleten megy végbe, melyen a krip­tonnak már számottevő gőznyomása van, minek folytán' a termelési hányad bizonyos határértéket fölül nem múlhat. 30 Az ismeretes eljárások e hátrányainak felismerése vezetett arra az eljárásra, mely 111665. sz. szabadalmunkban és ennek 114085. sz. pótszabadalmában van védelem alá helyezve. Ez eljárás lényege az, hogy 35 a nehéz nemesgázokat (kriptont és xe­nont) gázhalmazállapotú atmoszférikus le­vegőből az oxigénénél alacsonyabb forrás­pontú mosófolyadékkal, célszerűen folyé­kony levegővel, úgy mossuk ki, hogy a feldolgozandó levegő oxigénjének több to mint a fele a mosókészüléket gázhalmaz­állapotban, nitrogénnel keverve hagyja el. Ez eljárás előnyei, hogy az egész feldolgo­zandó gázmennyiség helyett csak az arány­lag kis mennyiségű mosófolyadék eiőállí- 45 tásához szükséges csekély gázmennyiséget kell el folyósítani, mi nagymérvű energia­megtakarítást eredményez és hogy a ki­mosás az oxigén forráspontjánál alacso­nyabb hőmérsékleten történik, mi a terme- 50 lési hányad javulását hozza magával. A találmány a legutóbb említett eljárás változata, mely lényegileg az, hogy a ne­héz nemesgázokat (kriptont és/vagy xenont) nem atmoszferikus levegőből, ha- 55 nem oxigént annál kisebb százalékos arány­ban, vagy csak igen kis mennyiségben, az előállítandó nehéz, nemesgázokat ellenben a levegővel nagyjában azonos, vagy annál nagyobb mennyiségben tartalmazó gáz- 60 elegyből, mely például túlnyomórészhem nitrogénből áll, mossuk ki és pedig úgy, hogy a feldolgozandó gázelegy egy részét folyósítva, mosófolyadékként használjuk, azaz a feldolgozandó gázhalmazállapotú 65 gázzal benső érintkezésbe hozzuk. Ez az eljárás az energiamegtakarítás szempont­jából a fenbemlített eljárás összes előnyei­vel rendelkezik, a termelési hányad szem­pontjából azonban még előnyösebb, mert 70 a kimosást még alacsonyabb hőmérsékle­ten, pl. a nitrogén forráspontja körüli hő­mérsékleten végezhetjük, és olyan gázele­gyeket is dolgozhatunk fel, melyek száza­lékos nehéz nemesgáztartalma (magas far- 75 ráspontú alkatelemeitől való megtisztítása után) a levegőénél nagyobb. Feldolgozandó nitrogéntartalmú gáz-

Next

/
Thumbnails
Contents