115965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilárd széntartalmú anyagok roncsoló hidrogénezésére

SZABADALMI LEÍRÁS 115965. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — H. 9587. ALAPSZÁM. Eljárás szilárd széntartalmú anyagok roncsoló hidrogénezésére. International Hydrogrenation Patents Company Limited cég, Yaduz, (Liechtenstein), mint az I. G. Farbenindustrie A. G. cég-, Frankfurt a/M.s

jogutódja. A bejelentés napja 1935. évi július hó 22-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi julius hó 27-ike. Szénféleségek, pl. barna- vagy bitumenes szenek roncsoló hidrogénezésekor, ha a szénféleség nagyfokú átalakulását és értékes, különösen folyékony végterméke-5 ket jó termelési hányaddal akarunk elérni, lényeges, hogy katalizátorokkal dolgozzunk. A leghatékonyabb katalizáitorok azonban gyakran magukban véve értékes anyagok. Az eljárás gazdaságossága 10 szempontjából ennélfogva igen fontos az,, hogy a katalizátorokat a szén roncsoló hidrogénezésénél visszamaradó hamutartalmú maradékokból visszanyerjük. Ez a visszanyerés azonban gyakran nagy ne-15 hézségekkel jár. ilyen körülmények között tehát kívánatos, hogy olcsó és könynyeai hozzáférhető nagy hatékonyságú katalizátorokat találjunk. Azit találtuk, hogy szénféleségek, külö-20 nősen barnaszén vagy hasonló szilárd széntartalmú anyagok roncsoló hidrogénezését sikerrel foganatosíthatjuk, ha ezreket az anyagokat a roncsoló hidrogénezés előtt oldható vas- és/vagy kobailtvegyüle-25 teknek, különösen a kétvegyértékű vasvagy kobaltvegyületeinek vizes oldataival átitatjuk (impregnáljuk) és ha az anyagokhoz valamely bázist, különösen valamieily alkáliát oldat alakjában is ada-30 gólunk, pl. oly módon, hogy az anyagot először valamely oldott alkál iával vagy nátriumkarboná'títal itatjuk. A találmány szerinti eljárásinál alkalmazható említett oMhátó vas- vagy kobaibfcyegyületek 85 közül példaképen a halogénvegyületeket. különösen klór-, bróni- és jódvegyületeket — mimellett a fluorvegyületek is tekintetbe jöhetnek — említjük meg ós pedig különösen a fenti fémek haloidsóit. Alkalmazhatjuk azonban a kobalt és vas, 40 különösen a kétvegyértékű vas egyéb vízben oldható vegyületeit is, pl. a szulfátokat, mint pl. ferroszulfátot. Alkáliákként alkalmazhatjuk, pl. a nátrium vagy kálium hidroxidjait, de az alkáli- és földalkáli- 45 fémek egyéb bázisosan reagáló vegyületeinek oldatai is, pl. nátriumkarbonátoldat, nátriumíszuMdoldat, mésztej — míely utóbbi a találmány keretén belül az „oldatok" kifejezésben bennfoglaltatik 50 — és hasonlók is jó eredményeket adnak, Alkalmasak az ammónia, ammoniiumikarbonát és ammoniumszulfid is, ha ezeket nagy feleslegben használjuk. A vas haloidvegyületei köziil igen jó 55 eredményeket érünk el a ferrovegyületekkel, mint pl. a ferrofcloriddal. Vasklorid és kobaltklorid keverékének alkalmazása különösen jó eredményekhez vezet. Előnyös lehet az is, ha a femtemlített 60 katalizátor kombinációkban hoaagként nikkelvegyületek vannak jelen. Jó eredményeket érhetünk el, pl. akkor, ha az említett katalizátorkombinációban vason kívül vízben oldható nikkelvegyületeket 65 alkalmazunk, pl. tígy, hogy az említett vegyületek közül kettő keverékének vizes oldatát alkalmazzuk. Az eljárás foganatosítása céljából, pl. úgy járunk él, hogy barnaszenet, bitume- 70