115952. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ütő- (perkusziós) készülékekben az ütőerő létesítésére

MA fi TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115952. SZÁM. Xll/a. OSZTÁLY. — /'. 8 fi 77. ALAPSZÁM. Berendezés ütő- (perkusziós) készülékekben az ütőerő létesítésére. Pinazza Giosué technikus Milano. A bejelentés napja 1936. évi február hó 14-ike. A találmány berendezés meghatározott irányú alternáló időszakos erő létesítésére, amely ütve működő (per kuss zióis) készülékeknél (íúrókalapácsoknál, szegecselő ka-5 lapácsoknál, beverőkalápcsoknál általában és különösen cölöpverőkalapácsoknál stb.) az ütőszervet mozgató erőként alkalmazható. Eddig ezt az alternáló erőt sűrílelt kö-10 zeggei, minden ütés után újból összenyomott rugó hirtelen kiterjesztésével, futórésznek csavaralakú tengellyel történő röpítésével, elektromágnes segítségével vagy máseffélével létesítették. 15 Sűrített közeg használata légsűrítőnek és tömített vezetékeknek, továbbá különleges szerelvényeknek alkalmazását és figyelmes 'ellenőrzését igényli. Elektromágneses készülékek alkalmazása jelentékeny villamos 20 energiafogyasztással jár. a futórésszel működő készülékek "hamar pusztulnak, a rugóval működő készülékeknél pedig a rugóknak nagy teljesítmény ííeknek kell lenniök, amit nehéz elfogadható körülmények 25 között megvalósítani. Az összes esetekben a berendezések bonyolultak és kényesek és — ami még rosszabb — nagyon kis teljesítményűek, mert nagy energiafogyasztással járnak általában igen korlátolt hasz-30 nos teljesítmények elérésére. A találmány e hátrányokat elkerüli. A találmány alapvető jellegzetessége az, hogy a kívánt időszakos erőt, amelynek iránya állandó és az ütés tengelyével 35 egybeeső, két oly (egyszerű vagy eredő) forgaló erő összetevésével kapjiuk, amelyek az ülés lenge Ivével egy síkban vannak, amelyeknek továbbá bármely pillanatbaji 40 50 ugyanaz az intenzitásuk és amelyeknek iránya és támadási pontja egymáshoz képest az ütéstengelyre vonatkoztatott tükörszimmetriában van. Ez a kél, ugyanabban a síkban működő forgató erő a találmány szerint röpítő erőkből áll, amelyek két (egyszerű vagy egy-egy tömegcsoport- tóból összetett) tömegből származnak; ezek egymással egyenlő értékűek és súlypontjaik excentrikusan, egymáshoz képest az ülés tengelyére vonatkoztatott lükörszimmetriában forognak egymással párhuzamos és az ütés tengelyére merőleges forgástengelyek körül; a forgástengelyek egymással mereven összekötöttek, de emellett az ütés tengelye irányában önmagukkal párhuzamosan szabadon elmozoghatnák. A tömegek forgási sebessége állandó vagy váltakozó is lehel. Az első esetben a kapott röpítő erők maguk is állandóak és az eredő alternáló ülőerőnek a sebessége a szinusgörbe szerint változik. A második esetben a röpítő erők változóak és az eredő erő egyszerűen lüktető. Ilykép az első esetiben az ütőszervnek visszafelé haladó lökete is energiát ad le és így a célnak megfelelő eszközöket kell alkalmazni annak a csillapítására, a második esetben pedig a berendezési úgy alakíthatjuk, hogy ez a löket csak kevés energiát adjon le vagy energiái egyáltalán ne adjon le, ami a csillapítóeszközök csökkentését vagy teljes elhagyását teszi lehetővé. A rajz a találmány számos megoldási lehetősége közül néhánv példái tüntet fel. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés alapvető vázlata, a tiO 65-