115946. lajstromszámú szabadalom • Kötőeszköz vagy tű és eljárás kötöttáru előállítására

másával szemben kifejlett ellenállása elég nagy ahhoz, hogy meggátolja a fonalhurkok hatására végbemenő bezáródását. Ha ellenben a kisebbik (10) horogban levő (c) 5 hurok feszül tsége elegendő a (9) szakáll végének a tűszár felé húzására, a kisebbik (10) horog kifelé hajló (13) végrésze lehetővé leszi a (d) zárolóhuroknak a (13) végrész és a szár közötti lefelé haladását, 10 Míg az 1. és 2. ábra szerinti tű használatánál megcsavart fonalhurkok képződnek, a 17. és 18. ábra szerinti tűvel létesített hurkok nincsenek megcsavarva, hanem nyitottak. 15 A találmány szerinti tű helytállóan használható és a szemfonal és illetőleg vagy az áru mozgatandó a tűhöz képesl. Az előzőkben leírt tű és különösen annak a 17. és 18. ábra szerinti változata »> egyenes-rudas kötszövő-gépekben, pl. az ismert kotlongépekben használható és a fonalhurkok mozgásának a tűhöz való szabályozására sülyesztők vagy más, egyenértékű szerkezetek alkalmazhatók. 25 A 17. és 18. ábra szerinti tűnek, amelynek kisebb (10) horog alakjában visszagörbített végrészű szakálla vagy horga van, a szabványos szakállas tűkkel szemben, különösen egyenes-rudas gépen való sima áru 30 kötésénél, az a további előnye, hogy a fonalat a tűszakáll vagy horog tetejével való érintkezés nem vághatja vagy súrolhatja át, (ami a szabványos szakállas tűk használatánál gyakran előfordul) továbbá, 35 hogy a szakáll csúcsának használat közbeni elfordulásával bekövetkezhető hibák fellépését is meggátoljuk és hogy a szakállra közvetlenül vagy közvetve kifejtett nyomás hatása nem teszi érdessé a sza-40 káli csúcsát. Ha a 17. és 18. ábra szerinti tűt csak közönséges (nem-zárolt) áru előállítására használjuk, a kisebbik horog ós a szakáll vége teljesen zárt lehet úgy;, hogy lekerekített vagy letompított végrészű 45 vastagított csúcsot alkot. Szabadalmi igényelt: 1. Kötőeszköz vagy tű, azzal jellemezve, hogy szárának görbített végrésze, második horog képzésére, visszagörbített. 50 2. Az 1. igénypontban védett kötőeszköz vagy tű kiviteli alakja, azzal jellemazva, hogy horogja vagy szakálla csavar- vagy spirálalakú. 3. Az 1. vagy 2. igénypontban védett kötő-55 eszköz vagy tű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy horogja vagy szakálla meg van nyújtva és teljes hurkot felölelő második vagv segédhorgot alkot. 4. A 3. igénypontban védett kötőeszköz 60 vagy lű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a teljes hurok szabad vége oldalirányban a hurkon túlnyúlik és a fonalnak a hurokba vezetésére alkalmas szervei alkot. 65 5. A 3. igénypontban védeti kötőeszköz vagy tű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a lűszárban a horog hurkolt részével együttműködő horony, öböl vagy kivágás van. 70 6. Az 1. igénypontban védett kötőeszköz vagy tű kiviteli a!akj;a, jellemezve horogban vagy szakállban végződő szárral és a horognak vagy szakállnak a tűszár felé visszagörbítelt végrésze foly- 75 Lán keletkező második, a főhorognál kisebb U-alakú segédhoroggal. 7. A 6. igénypontban védett kötőeszköz vagy lű kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a segédhorgot a főhorog 80 vagy szakáll végének a tűszár felé visszagörbítelt vége alkotja 8. A 6. igénypontban védeti kötőeszköz vagy lű kiviteli alakjia, azzal jellemezve, hogy a tűszárban a segédhorog 85 felvételére alkalmas öböl, horony vagy mélyedés van. amelyben a segédhorog, a főhorogra vagy szakállra kifejteti nyomásnál, elhelyezkedik. 9. A 6. igénypontban védett kötőeszköz 90 vagy tű kiviteli alakja- azzal jellemezve, hogy a segédhorog zárt. 10. Eljárás kötött szemeknek a 3. igénypontban védett tűvel való előállítására, azzal jellemezve, hogv már meglévő 95 szemhurkol a tűszárra a keltőshorog alá húzzuk, a főhorog hurkolt nyúlványába új fonalat táplálunk, e fonalat a hurkolt nyúlvány körül és a főhorog görbületébe vagy öblébe visszavezet- 10C jiik, amivel az új fonalból csavart hurkot állítunk elő, mire a régi fonalhurkot a tűn a kettőshorog fölé vezetjük és az új hurok fölé vetjük (3—8. ábra). 10c 11. Eljárás zárolt vagy kötött szemeknek a 3. igénypontban védett tűvel való előállítására, azzal jellemezve, hogy a már meglévő szemhurkot a tűszárra, a kettőshorog alá, húzzuk, azután úji tt( fonalat táplálunk a főhorog hurkolt nyúlványába, e fonalat a hurkolt nyúlvány köré és vissza a főhorog haj;latába vezetjük, miállal az új fonalból megcsavart hurkot állítunk elő, azután ltí