115943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gáztöltésű fotocellák üzemére
feszültségnél, az úgynevezett gyújtási feszültségnél a soros kapcsolású ellenállás ériékének kellő megválasztása esetén önálló ködfénykisülés kezdődik, mely a cella 5 elsötélítése ulán is lovább fennáll. Az 1. ábra a fent ismertetett céziumkatődás fotocella kisülési karakterisztikáját mutatja a gyújtás megtörténte után (1. görbe). Az ábra a cellára kapcsolt feszültséget Voll-10 ban és a cellában uralkodó (i) áramerősség logaritmusát Ampére-ben mérve mutatja. Ez a karakterisztika ködfénylámpának összehasonlítás kedvéért szintén berajzolt karakterisztikájával bizonyos ha-15 sonlóságot mulat (2. görbe). Utóbbinál az úgynevezett térlöltésmentes vagy önálló (A, B) Townsend-ködféiiykisülésl és a tértöltéssel terhelt rendes (C. D) ködfénykisülést különböztetjük meg. A kisülés 20 kétféleségél egymásba folytonosan átvezethetjük. Hasonlóan oszthatjuk meg a fotocella karakterisztikáját is. Az (A', B") körzet. a térföilésmeiites (önálló) Townsendködl'énykisii 1 ésnék felel meg. mely a (0\ 25 D ) körzetben a rendes térlöllésterhell ködfény kisülésbe megy ,át. Az (A' B') körzetben a katódától az anóda felé struktúrámén les kisülés irányul, és az anóda. előtt levő kis körzet kivételével az egész kisülési 30 teret kitölti. A karakterisztika mentén tovább haladva a kisülés világító része mindinkább a kalóda felé vonul, míg végűi a (D) pont tájékán negál ív ködfény és sötét. kalóda tér lép fel, A találmány értei -35 méhen már most a fotocellát olyan feszültségre kapcsoljuk, illetve a ködlény áramerősségéi úgy szabályozzuk, hogy a cella a karakterisztikának (C. D") körzetében dolgozzék. . 40 Azt. hogy a foloáram maximumát ebben a körzetben éri el. a 2. ábra mutatja. Itt a következő görbéket láthatjuk: Először ;is (0.-15 mm llg nyomású és wolfram-céziumkatódás) gáztöltésű fotocella teljes karak-45 teriszlikájál, vagyis fényelektromos kisülésének karakterisztikáját a gyújtás előtt és ulán (alsó. 3. görbe.. Ezenfelül a lényelektromos kisüléssel való összehasonlítás céljából megrajzoltuk a ködfénykisülés 50 karakterisztikájúi is (felső. -1. görbe). A baloldali ordinálára felvitt ériékek a 3. görbére vonatkoznak és a váltófény létesítette és erősílősz-erkezeltel megmért foloáramot jelentik 10-" Am]>ére-beiii: a jobb-55 oldali ordinálára felvitt értékek a 4. görbéhez tartoznak és a meg ivem világított fotocellára kapcsolt feszültségei jelentik. Az abszcisszára a gyújtási ponttól balra a megviJágílotl fotocellára kapcsolt feszültségeket Yoll-ban irtuk be. Az ö.nmű- ti() ködő kisülés kezdetétől, fogva, vagyis a gyújtási pontitól jobbra, már nem a viszonylag lassan növekedő fesziillségszámokal irtuk be, hanem a ködfénykisülés áramerősségét (Imi t) 10-l i Ampére-ben. Az 6"> abszcissza léptékének e megvált rwlalása következtében a 3. görbe jobboldali része viszonylagosan megnyúlik. A 1. görbe ugyanazt jelenti, mint az 1. ábra 1. görbéje, csakhogy az abszcisszaérlékekel iine- 70 ári.s léptékben vittük fel. Ezért a görbének a kis ködfényáramok körzetében látszólagos lőrése van. A görbékből láthatjuk, hogy a foloáram kezdetben folytonosan nő. A gyújtás be- 75 következte ulán a fényelektromos kisülés, niinL ezt a kélrészű karakterisztika jobboldali fele. mulatja, még tovább növekszik, kél maximumon halad át és ezután a ködfényáram növekediével folytonosan 80 csökken. A görbének ugyanezt a jellegzetes lefolyását észlelhetjük különböző fényintenzitásoknál. A fényintenzitás növekedlével a görbék egymás felett helyezkednek el, ahol is a ködfénykisülés és a fény- 85 elektromos kisülés koexisztenciális körzete növekszik. Ebből az ábrázolásból látható, hogy begyújtás után a fényelek 1 romos kisülés nagyságára a mindenkori köd fényáram inkább mérvadó, mint az efeklrödá- 90 kon. uralkodó feszültség. Azt találjuk lehál. hogy a fényelektromos áram maximális értékei ott vannak, ahol az önálló kisülés a lérlöliésmenles állapotból a térlöllésterhell állapotba megy át. A gyújtó- 95 áramol az ismert előáramgörb? előzi meg. mely tudvalevőleg gáztöltésű fotocellákra jellegzetes. Ezt a görbét a kélrészű karakterisztika baloldali fe'i' mutatja. A példában felvett megvilágításnál (Ilg-lámpa meg- too bontatlan fénye) a fényelektromos áram a feszültségnek 20 Volt-tó! a gyújtásig történő fokozásakor 70-szeresére növekszik. A valóságban a gyújtási pont, mint az eiőáramgörbe végpontja. a ködfényáram 105 kiindulási pontjával nem esik össze, amennyiben az abszcisszán elfoglalt helyzetük különböző. A 2. ábrán feltüntetett •példában a ködfényáram a gyújtás után ~ 0,2x10-G Amp. A rajz esetén rendel ke- 110 zésre álló léptékben ez az érték nem ábrázolható kellő pontossággal. A fényelektromos kisülési karakterisztika két maximuma úgy látszik valamely okból céziumnak a katódafelü'-.'ten való 115
