115911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappantartalmú mosószerek előállítására

keverékének higroszkóposságát gyakorlati­lag kielégítő mérvben úgy csökkentbetjük, hogy azokat szilárd szappanokba vagy fo­lyékony szappanenyvbe kebelezzük be. mi-5 mellett azonban arra kell ügyelnünk, hogy a kész foszfáttartalmú szappan hidrogén­ion koncentrációja ne csökkentessék a PH = 8.5 érték alá, inert különben a szappan habzöképessége szenved. A kereskedelmi 10 alkálimetafoszfátokuál ez rendszerint nem következik be, mert azok, amint a 66976. számú német szabadalom leírásából ki­tűnik, már előállításuknál fogva tartalmaz­nak bizonyos mennyiségű közömbös pi.ro-15 foszfátokat. Tiszta metafosztat használata­kor azonban ebhez még közömbös piro-Ibszíátokat vagy más alkáiiakat, pl. szódát keverhetünk vagy ily keverékek helyett polifoszt'á tokát, vagyis piro- és metafoszfá-20 toknak ömlesztő elegyét is használhatjuk. E használati módnál még a szajipan­súlyra vonatkoztatott 20«o-ig terjedő meta­foszfát-adatékok sem emelik a kész szap­pan higroszkóposságát. Oly szappanok 25 használata mellett, amelyekbe a megadott fajtájú sókat vagy sókeverékekel kebelez­tünk be, oxigéntartalmú szappanporoknál is lehetővé válik higroszkópos méta-, piro-és polifoszíáloknak tetemes mennyiségben 30 való hozzákeverése, anélkül, hogy rend­ellenes csomósodás, megkeményedés vagy oxigénveszteség következnék be. Ez az eredmény különösen azért meg­lepő, mert az összes régebbi kisérletek, 35 amelyek higroszkópos méta-, piro- és poli­foszlaloknak szappanporokkal való mecha­nikai teve résé re irányultak, eredményte­lenek voltak és meri másrészt ismeretes volt, hogy bizonyos százaléknyi miennyi-40 ségű alkálifoszfátoknak nátronszappanok­hoz való hozzáadása elveszi azoknak szín­szappan-jellegél és azokat kenőszappa­nokká változtatja. A gazdaságosság szempontjából a sók 45 szappanba való kebelézésének előnye, hogy némely célra való felhasználásuk esetén lényegesen kevesebb kell e drága vegysze­rekből, mint ha azokat magához a vizhez adjuk. Nyilvánvaló, hogy pl. fürdőszappan használatánál mindig csak nagyon csekély 50 vízmennyiség érintkezik közvetlenül a szap­pannal és ehhez csak a megfelelően cse­kély mennyiségű lágyítószer szükséges, hogy a víz keményedéséL okozó anyagokat ártalmatlanná tegyük. Elegendő jóformán 55 a bőrön levő vízhártyának lágyítása, hogy a lágyított vizzel való mosakodás kozme­tikai hatását elérjük, míg eddig kádfürdő­nél pl. 150 1. mennyiségű fürdővizet kel­lett teljesen keménységétől megfosztani, ill. 60 lágyítani. Számos esetben ismét annak a szüksé­gessége- hogy a szappan mellett és ahhoz járulékosan az eddig szokásos módon lá­gyítószert is kell alkalmazni, arra vezetne, 65 hogv inkább számot vetnek a víz keménye­dósé t okozó anyagok hátrányaival, pl. mészszappan képződéssel és hasonlókkal. Az ilyen esetekben most méla-, piro- és poli­foszfátokat járulékos munka nélkül gazda- 70 ságosan használhatunk. A találmány szerint előállított szappan­termékek mosóértéke kétféle tekintetben' is jobb a közönséges szappanokénál. Egy­részt meggátolják a vizel keményítő anya- 75 gok okozta szappanveszleségekel, másrészt pedig habzóképességük is lényegesen jobb. A habzóképesség növekedésével e termé­keknek a piszkot emulgáló tulajdonságai is lényegesen megjavulnak. 80 Szabadalmi igény: Eljárás szappanLarlalmú szilárd mosósze­rek előállítására azzal jellemezve, hogy szilárd szappanokba vagy már a folyé­kony szappanenyvbe metafoszforsav al- 85 kálisóit vagy ezeknek alkálipirofoszfá­tokkal vagy más alkáliákkal, pl. szódá­val való keverékéi, oly mennyiségekben kebelezzük be, hogy a kész szappan hidrogénionkonoentrációja a PH = 8.5 90 értéknél nem kisebb.

Next

/
Thumbnails
Contents