115904. lajstromszámú szabadalom • Gép szemes termény tisztítására és hántolására
MAGYAR EISÍLTI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115904. SZÁM. X/i. OSZTÁLY. — K. 13238. ALAPSZÁM. Gép, szemes termény tisztítására és hántolására. Kaiser Pál malomtulajdoiios Szil (Sopron m.) A bejelentés napja 1935. évi november hó 26-ika. Szemes termények, különösen gabonaneműek mechanikai tisztítását valamint háuitolását eddig úgy végezték, hogy a üzemeket függélyes vagy vízszintes forgó 5 tengelyre szerelt verőlécek vagy tányérok segítségével hengeralakú köpeny belső oldaléin alkalmazott ráspolyos, fürészes, szeges vagy többnyire esiszolórétegos (korundos, gmirglis) felülethez hajították. 10 Ezen az elven alapuló megoldásokon kívül ismeretes olyan hán,tológép is, melynél a szemek csiszolóróteges forgó és álló táresia között a röpítő erő hatására a gép sima vagy sodronyt on ajtós köpenyéhez 15 hajítódnak, melyről a megmunkálás alatt álló anyag- a lekoptatott részek (koptatmány) különválasztása végett szelelőszitákra esik. Valamennyi ismert hántológépnek nagy 20 hátránya a szemek kimiéletlen igénybevétele, aminek következtében sok szem megsérül, sőt törik is. E gépeknek ugyanis eredményes hán tolás elérésére kb. 14 m/sec kerületi sebességgel kell járniok és 25 így a szemek aránylag tetemes részének sérülése elkerülhetetlen, Ez a 'körülmény azonban súlyos hátrányt jelent, mert a sérülési helyen fertőzés történik, minthogy a törési, repedés; felület nyitva áll a leg-30 különfélébb baktériumoknak és spóráknak. A sérült szemek malomipari értéke ennélfogva lényegesen kisebb a sérületlen szemekénél. A isérült szemekei a kényesebb műszaki és egészségügyi követelmények-35 kel dolgozó malmok a harmadrangú szemekhez sorozzák és aszerint dolgozzák fel, A szemtörést nemcsak a dob köpemyfeliiletéhez való erőteljes hajítás1 , hanem a tisztítógépek verőlécei is előidézik. A gabona előtisztítása — mint ismere- 40 tes — rög- és porszitán, t.arár on, mágneses vagy mechanikus fajtázón, konkolyozón (triőrön) történik, amiután a gabonát rendszerint még mossák, majd szárítják. A száraz eljárás során az előtisztítás után 45 következik a finomabb tisztítás, a szemekhez tapadó mikroszkopikus szennyeződé-M'k eltávolítása, mely a szemek hántol á.sával (koptatásával, hegyezésével) együtt történik. Minthogy azonban a szemek mi- 50 nősége ilyen szempontból nagyon különböző (pl. szárazabb, nedvesebb, nagyobb szemű, aprószemű, gömbölyded Szemű vagy laposabb, puha vagy acélos, finomhéjú vagy durvahéjú, vékonyhéjú vagy 55 vastaghéjú stb.) és minthogy a buzaszem többé-kevésbbé mély szike Kbetüreimléise) a tisztításnál cl^ak nagyon nehezen hozzáférhető, ez a finomtisztítás a malomiparnak mindenkor egyik legnehezebb feladata. volt. A szikbe került számtalan enzim és baktérium, valamint a szántóföldről, csép lésből stb, ottragadt idegen anyagok minél teljesebb eltávolítása azonban fontol? követelmény, mert azok a finom 65 lisztek kivonását csökkentik, a liszt eltartását megnehezítik és esetleg az emberi egészségre károsak is lehetnek. A fentiekből következik, hogy a finom tisztításnál ijs arra. a fokozatos és kíméíle- 70 tes munkára kell törekedni, amelyet a malomipar a szemek felaprózása, töretése terén is követ (finom őrlés). A szemek kímélése a tisztítás alatt, párhuzamosan a
