115887. lajstromszámú szabadalom • Feszültségváltozásra érzékeny berendezés

lelve e kettőt egyidejűleg változtatjuk, mikor is a keresztmetszet változtatása •— a mozgatott rész kis tehetetlenségére való tekintettel — célszerűen az elektródok közé 5 behatoló elválasztó szigetelő lappal történik. (Mindez esetekben egészen általában a folyadékellenállás elektródjai közti távolság s a vezetőkeresztmetszel aránya vállozik.) E célra alkalmazhatók továbbá kü(0 lönböziő. egymásra helyezett anyagokból, pl. szén tárcsákból álló ismeretes kombinációk, melyek eredő ellenállása a felületre ható nyomás függvényében változik. Használható azonban valamely vezető iólya-15 dókba különböző mértékben bemerülő szilárd ellenállás is, s ehhez hasonlóan folytonos elieuállásválloztatást 'eredményeznek egy ellenállás mentén olymódon elcsúszó érintkezők is, hogy az ellenállásdarabnak 20 a csúszóérinlkezö helyzetétől függően több vagy kevesebb része van bekapcsolva. Az utóbbi esetben csaknem folytonos cllenállásváltozásl hoz léire egy ellenállástekercs és csúszóérinlkezö kombinációja. 25 A feszültség ilymódon természetesen csak lefelé szabályozható, úgyhogy a fogyasztói feszültséget csak alább szállított állandó értéken lehet tartani s ezért az érkező feszültséget ajánlatos annyival a kivánt név-30 leges fogyasztói feszültség fölé emelni, amennyit a szabályozandó feszülIségingadozás kilesz. Ez utóbbi eljárás különösen meglévő hálózatoknál kívánatos, minthogy ez esetben egyrészt nem kell a már i'eí-35 állított készülékeket, lámpákat kicserélni, másrészt pedig a vezetékhálózat nagyobb energia szétosztására válik alkalmassá. Ha pl. egy 110 volt névleges feszültségű .fogyasztónál a feszültség 100 és 112 volt 40 között ingadozik, úgy, ha cllenállásszabályozók alkalmazásával a fogyasztóknál 110 voltot kívánunk állandóan tarlani. az érkező feszültséget legalább 10»'o-kal kell felemelni. mely esetben az 110 és 123 volt 45 között fog ingadozni. Ennek következtében azonban a vezetéken azonos hatásfok mellett 21%-kal Löbb energiát lehet átvinni, ami az ily feszültségszabályozók gazdaságosságát (melyek t. i. az érkező feszültség 50 csökkentésével tartanak állandó feszültséget) lényegesen megjavítja. Az érkező feszültség felemelése a tápláló transzformátorok megcsapolásainak átkapcsolásával, vagy a generátor feszültségé-55 nek felemelésével, vagy pedig központosán vagy elosztva alkalmazod boosterckkel vagy transzformátorokkal történhetik. Abban az esetben, ha a feszültségnek ilymódon való szabályozására az áramszolgáltató nem az egész elosztóhálózatban tér át, a 60 feszültség természetesen csak oly körzetekben emelhető, amelyek az ismeretes módon szabályozóval vannak ellátva. ..Minthogy oly esetben, mikor az ismertetelt ellenállásos szabályozón terhelés nem 65 megy át, szabályozás nem is lehetséges, célszerű a szabályozó után állandó (és pedig nagyobb energiaveszteség elkerülésére esetleg induktív jellegű) terhelést bekapcsolni. 70 Minthogy az ellenállásszabályozás elég nagy energiaveszteséggel jár, az egyes fogyasztók számlálóit célszerű a szabályozók után kapcsolni, mely esetben a veszteség áramönköHs'égi árban az áramszolgáltatói 75 terheli. Szabadalmi igények. 1. A 112125. sz. törzsszabadalom 1 13. igénypontjaiban védett, legalább két, egymás ellen működő: és a feszültség §0 változásakor egymáshoz képest különböző méretekben változó ható komponens, vagy hatókomponensek eredőjével működteleti, fészültségváltozásra érzékeny berendezés továbbfejlesztési 35 alakja, azzal jellemezve, hogy a hatókomponensekkel létesített erőhatás, (illetve elmozdulás) a szabályozandó áramkörrel sorbakapcsolt oly impedanciát szabályoz, melynek értékváltozása a 90 szabályozandó áramkör feszültségéi befolyásolja. 2. Az 1. alatti berendezés megoldási alaka, jellemezve oly ellenállással, melynek a hatókomponensekkel kifejteit erőhatás, 95 illetve elmozdulás következtében beálló változása folytonos. 3. Az 1. vagy 2. alatli berendezés megoldási alakja, jellemezve egy vagy több szolénioidtekerccscl, mely az ellenállás- 100 változást létesítő elmozdulást, illetve erőt kifejti. 4. Az 1. vagy 2. alatti berendezés megoldási alakja, jellemezve a hatókomponensek hőhatásával befolyásolt oly mű- 105 ködtető szervvel (pl. bimetall-elemmel), melynek a melegedés köve tkeztében előálló alakváltozása fejti ki az ellenállás változását előidéző erőt, illetve elmozdulást. no 5. Az 1—3. igénypontok bármelyikében védeti berendezés kiviteli példája, jellemezve oly anyagból való részecskék!, illetőleg darabok egymással érintkező halmazával (pl. széntárcsa-sorozattal), 115