115858. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású villamos fémgőzlámpa
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 115858. SZÁM. VII/LI. OSZTÁLY. — T. 5579. ALAPSZÁM. Nagynyomású villamos fémgőzlámpa. Pateut-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Gliihlampen m. b. H. cég' Berlin. A bejelentés napja 1935. évi november hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi december hó 8-ika. Nagynyomású villamos fémgőzlámpák vagy -csövek, amelyeknek kettősfalú, a falak között légtelenített terű edényük van, bekapcsolás után először kisnyomású lám-5 paként égnek, amíg csak az átmenő árammal történt felfűtés következtében a fémgőz nyomása eléggé meg nem növekszik. A kisnyomású állapotban a csőre ható feszültség kicsi és az áramerősség nagy, a 10 nagynyomású állapotban pedig a feszültség nagy és az áramerősség kicsi. Minthogy az áramerősség, illetőleg a terhelés nagymérvű változása természetszerűleg a cső elé kapcsolt ellenállásra is hat, 15 a fentemlített lámpáknál olyan előtétellenállások, amelyek a terhelési ingadozásokkal szemben nagyon érzékeny, fénytárasztó izzódrótbói vannak, nem bizonyultak alkalmasoknak. Ennélfogva az ilyen 20 nagynyomású fémgőzlámpáknál rendszerint a lámpán kívül levő drólellenállásokat, különösen fojtótekercseket használnak. Ezeket azonban nem kell a kisnyomású állapot nagy áramerősségének tartós "ter-25 helésére berendezni, hanem elegendő, ha azok a nagynyomású állapotnak kisebb áramerősségéhez méretezették. Ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy a néhány percig tartó kisnyomású állapotban a kis-30 nyomású állapot nagy áramerősségével szemben gyengén méretezett, csupán a lámpa üzemáramához méretezett előtétellenállások még nem melegednek fel káros módon. A csövön kívül elhelyezett drót-35 ellenállásoknak (fojtótekercseknek) ezzel a méretezésével azonban a rézkeresztmetszetben lényeges megtakarítást érhetünk el (v. ö. H. Krefft és E. Summerer — Die neuen Quecksilberdampflampen und ihre Anvvendung — «Das Licht» című, 1934- 40 ben megjelent művének 4. kötetében az 1—5., 23—26., 86—89., 105—108. lapokat). Az így méretezett előtétellenállásokkal üzembentartóit nagynyomású lámpáknak már most az a hátrányuk, hogy bizonyos 45 körülmények között az előtétellenállásoknak meg nem engedett mérvű, tűzveszéllyel járó felmelegedése mégis bekövelkezhetik, még pedig akkor, ha a lámpát az előtétellenállással együtt a kisnyomású állapot 50 nagy árama túlsokáig terheli. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy a kettősfalu lámpa külső edényfala tömítetlenné válik és az edényfalak közötti légtelenített térbe levegő lép, továbbá, hogy a belső edény válik 55 tömítetlenné és az edényfalak közötti térbe gázok vagy gőzök lépnek. A levegő, illetőleg az edényfalak közötti térbe hatoló gáz a hőt nagy mérvben elvezeti, úgy hogy a lámpa a bekapcsoláskor nem hevíthető 60 fel a nagynyomású állapotba. A kisütőcső tömítetlenné válása következtében továbbá annyi Hg is veszendőbe megy, hogy a nagy nyomás többé nem jön létre. Ha a levegő, illetőleg a gáz a lámpák égése 65 közben lép a két edényfal közötti térbe, úgy a lámpa azonnal erősen lehűl, a gőznyomás csökken és a nagynyomású kisülés hirtelen a több áramerősséget igénylő kisnyomású kisülésbe megy át. 70 E hátrány elkerülésére oly nagynyomású lámpáknál, amelyeknek kettősfalu edényük
