115843. lajstromszámú szabadalom • Húzózár
A 3. ós 4. sz. ábrák a húzózár másik foganatosítási alakját tüntetik fel, és pedig a 3. sz. ábra keresztmetszetben, a 4. sz, ábra pedig felülnézetben. E fogana 5 tosítási alak abban különbözik az 1. és 2. ábra szerintitől, hogy a zár mindkét fele kampószerüen kialakított, A zár mindkét (e) ós (f) felének az összezárt helyzetben egymásba fogódzó, kampó 10 szerű (el, fl) szélei vannak. A (g) zárófej, összecsukott állapotban, az (e) és (í) részeket kívülről körülfogja és azokat egymásban való elhelyeizkedésre készteti. E megoldásnál a húzózár legalsó vége 15 állandóan összecsukva marad ós a (g) fej az (e) és (f) részeket felfelé tolva, azokat egymásba akasztja; viszont, ha a (g) fejet lefelé húzzuk, akkor az egész zár addig nyílik, ameddig a (g) fejet lehúztuk. 30 Az 5., 6. és 7. ábrák felül- és oldalnézetben, illetve hossz- és keresztmetszetben a húzózárnak olyan foganatosítási alakját mutatják, amelynél az (a, a) sávok (al, al) hornyával, kapaszkodókkal, pl. a (h) 25 golyókkal ellátott (b) szalag kapcsolódik, melynek ket végén egy-egy, a 7. ábrán látható módon oldalt kibillenthető (d) és (dl) fogantyú van. A rajz a zár esukoti helyzetét mutatja, amikor a (b) szalagot 30 helyzetében a (d, dl) fogantyúk lecsappantásával biztosítjuk. Az összes (h) golyók most az (a, a) sávoknak (al, al) hornyaiban fekszenek. Ha a (d, dl) fogantyúkat a (b) szalag síkjába hozva, a (dl) 35 fogantyút és vele a (b) szalagot lefelé húzzuk, akkor a (c) golyók az (al, al) hornyokból fokozatosan kilépnek ós a zár nyílik, míg a (d) fogantyú felhúzása a zár csukódását hozza létre. A (g) golyók he-40 lyett a (b) szalag mindkét szélén össze függő vastagítás is lehet. A találmány szerinti zár úgy is készíthető, hogy nem folytatólagos darabból, hanem több kisebb, ugyanúgy kialakítót! 45 részből áll, melyeket közös testre erősítünk ós közös zárófejjel működtetünk. A zár továbbá úgy is szerkeszthető, hogy csak az egyik oldala, nevezetesein vagy a sín, vagy a hornyos rész van több, 50 kisebb terjedelmű szakaszból, míg a másik rész folytatólagos darabot alkot. A találmány szerinti zár különböző 'észéi továbbá egymástól eltérő anyagokból is készülhetnek. Szabadalmi igények: •r ', r ' 1. Kúzózár, jellemezve az egymással kapcsolandó részeken vagy pedig valamely közvetítő részen alkalmazott, egymással kapcsolódva a zár összecsukását létesítő, horonyalakú és a horonnyal 60 vagy hornyokkal kapcsolódó, nyúlván. yalakú kapcsolóelemekkel. 2. Az 1. igénypontban védett húzózár foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással összekapcsolandó 65 részel: egyike hornyolt, a másiknak pedig a horonyba illő vastagítása vari, továb iá hogy a két rósz összekapcsolására 'i zár mentén csúsztatható zárófej VÍ n elrendezve. • "0 o. Az 1. igénypontban védett húzózár foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással kapcsolandó részek szélei egymásba fogódzó kampóknak vannak kialakítva, továbbá hogy a két 75 rész 'összekapcsolásira a zár mentén csúsztatható zárófej van elrendezve. 4. Az 1. ig ínypontban védett húzózár foganatos! tási alakja, azzal jellemezve, hogy az; egymással összekapcsolandó 80 mindkét ivész szélén hornyolt, jellemezve továbbá a hornyokkal együttműködő, min dkét szélén összefüggő vagy szakaszos - vastagításokkal (golyókkal) ellátott, elcsúsztatható zárószalaggal. 85 5, Az 1., 2., íá.. 4. igénypontokban védett húzózár foganatosítási alakja, azzal jellemezve, • hogy a zár több kisebb részből áll, melyek közös testre vannak felerősítve ' és közös zárófejjel zárhatók. 9C <!. Az 5. igény pontban védett húzózár változata, azz.al jellemezve, hogy csak az egyik fele 1 szakaszos, míg a másik fele folytatólag os darabból van. 7. Az előző i. génypontok bármelyikében 9? védett húzózár foganatosítási alakja, azzal jellem ezve, hogy a zár különböző részei egyr nástól eltérő anyagokból vannak. 2 rajzlap melléklettel.
