115842. lajstromszámú szabadalom • Sajtolóforma brikett vagy tabletták előállítására poralakú vagy finomszemcsés anyagokból
L15842. kitevő övben és a sugárirányú repedések a brikett vagy tabletta felső részének felületén. A repedések kiküszöbölésére és annak 5 biztosítására, hogy a sajtolónyoiniós megszüntetése után a formában lévő anyag minden pont ja mindig érintkezésben maradjon a forma, falával, de emellett a formában összesajtolt anyag terjeszkedé-10 sét a fal ne gátolja, a találmány oly sajtolóformát javasol, melynek belső fala oly forgástest határoló felülete, melynek alkotója kielégíti a leírás végén levő képletek 1. és 9. alatti egyenle-15 tét, ahol (Ea) a satjolóformában lévő anyagnak a sajtolónyomás irányában végbemenő terjeszkedése és (Er) az arra merőleges irányú terjeszkedés (radiális expanzió), r az alkotó tetszőleges pont-20 iának a forgástengelytől mért távolsága és h az alkotó tetszőleges pontjának az alkotó és a forgástengely metszési pontjától mért távolsága. A csatolt rajz nyomán példaképpen is 25 mertetjük, mily módon alakítandó ki a rajzban szemléltetett sajtolóforma, hogy megfelleljen a találmány szerinti feltételeknek. Legyen a sajtolóí'ormában foglalt B0 anyag tengelyirányú terjeszkedése (Ea) és a sajtolás tengelyére merőleges irányú terjeszkedése (Er). Tételezzük fel továbbá, hogy a siajtolóformában lévő expandált anyag felülete tetszőleges (P) 35 pontjának a sajtolás tengelyétől mért távolsága (í'o) és a sajtolóforma feneke tői mért távolsága (ho). Feltéve, hogy a terjeszkedés akadálytalanul mehet végbe és hogy a formában 40 lévő anyagnak minden pontja folytonos érintkezésben marad a sajtolóforma falával, akkor a (Po) pont, terjeszkedés előtt, vagyis a legnagyobb sajtolónyomás pillanatában, a képletek 2. egyenlete szerint távolságokban fekszik a saj- 50 tolás tengelyéitől, illetve a sajtolóforma fenekétől. A sajtolóformában lévő anyag felületének más, a terjeszkedés után az (n, hi) koordinátákkal meghatározott (P») 55 pontja a terjeszkedés előtt oly (P2 ) ponttal esett össze, amelynek koordinátái a 3. alatti egyenletnek felelnek meg. Ily módon tetszőleges számú pontot állapíthatunk meg, melyeknek koordiná- 60 tái a 4. alatti egyenletnek felelnek meg. E pontok mind a sajtoló f or ma feliile tón fekszenek. Ha a 4. sz. egyenletekből kiküszöböljük az n paramétert, oly módon, hogy az egyik 4, egyenletből kife- 65 jezzük n-et és ezt az értéket a másik egyenletbe behelyettesítjük, akkor az 5. egyenletet kapjuk; az (ro, ho, n, In, v->, ii2 . . . . r„, h„ pontok koordinátái mind kielégítik ezt az 5. egyenletet. 7 0 Tg, fl + (Ea) I helyet a 6. egyenlet lg. |l+(Er)] helyet a 7. egyenlet írható. (Er) ós (Ea) kis értékeinél, pl. ha (Ea) V'o-nél kisebb, akkor 75 lg. [1 + (Er] - (Er) és lg. 11 + (Ea) | = (Ea) értékkel helyettesíthető és így a formula! egyenlete a 8. alatti egyenletbe megy át. Egyszerű módon bebizonyítható, hogy 80 oz utóbbi egyenlet szerint nem csupán az 1-től n-ig terjedő pontok, hanem a formában lévő anyag felületének többi pontja sem válik el a nyomás megszűnése után a fonnafaltól és a formafal 85 sem gátolja az anyag terjeszkedését, minek következtében a találmány szerinti sa j toló f or má va 1 r epo désmen t e s br ik et t »t. vagy tablettákat kapunk - r 1 lg [1 -f (Ea)] r h 1 lg fl + (Er)] I l.h,J _ _r0 , l'o 1-1 T+(Er)' * I 4- i Kai - = ^ - =r - - 1, = hl ^ h° 2 1 (Kri |1 4-iKr) * ' a " 1 + (Ea)' '|'l-f(Ea)|® = >'(. , K r" |l+(Er)T« " " [t+(Ea)l" r 1 lgil+íKa, I 1> I lg 1-rlEn r.J . I l«o 1
