115827. lajstromszámú szabadalom • Feszültségeltérésre reagáló kapcsolóberendezés

méretezés esetén, tetszés szerinti mérték­ben túlfedik egymást, tehát a már ismer­tetett igen előnyös hatás egyező alap feszültségek mellett is elérhető. 5 A találmány szerinti elrendezéssel meg­növelt erőkifejtésű feszültségrelék alkal­mazása rendkívül sokféle lehet és különös előnyt jelent az, hogy így a feszültség­relék alkalmassá válnak nagyobb erőkifej-10 tést igénylő kapcsolók vagy érintkezőszer­kezetek közvetlen műkö llelé ére. miáltal az alkalmazóit szabályozó, jelző, kapcsoló stb. berendezésben egy működtető kapcsoló­szerkezet, továbbá egy működtető készü­lő lék (motor, mágnes stb.) megtakarítható. Különösen előnyös kombinációk érhetők el a találmány szerint két feszültségreléből alkotott berendezéssel, ha azt valamilyen, több érintkezővel ellátott érinLkezőszerke-20 zettel egyesítjük, miután ez esetben a be­rendezés alkalmas pl. feszültségszabályozó transzfor m á toro k, a u t o tr anszform á torok, indukciós szabályozók, továbbá generáto­rok és szinkronmotorok szabályozására 25 való készülékek stb. közvetlen működte­tésére is. Az elrendezés olyan lehet, hogv mindkét feszültségrelét ellátjuk egy-egy többérintkezős érintkezőszerkezettel, de megvalósítható oly módon is, hogy mind-30 egyik relének csak egy-egy érintkezője van, melynek segítségével az alkalmazott érint­kezőszerkezet külön működtető szerkezetét áram alá he^'ezi. Ez utóbbi elrendezés már igen jelentékeny egységek vezérlésére 35 is alkalmas, miután a relének csak az érintkezőszerkezetet működtető segédszer­kezet (pl. motor, molorszámláló, Ferraris­tárcsa stb.) áramát kell kapcsolnia. Igen előnyös kombinációk létesíthetők 40 például a 113819. számú szabadalommal védett, vagy ehhez hasonló, a kapcsoláso­kat áltételezésen keresztül eszközlő, villa­mos hajtású forgókészülékkel akár úgy, hogy mindegyik feszültségrelét egy ilyen 45 készülékkel építjük egybe, akár pedig olyan módon, hogy a két feszültségrelé mellett egy vagy több forgó készüléket al­kalmazunk, mely utóbbi, vagy utóbbiak áramát a relék kapcsolják. 50 Különböző célokra történő alkalmazás­nál az érintkezőszerkezet érintkezőinek és érintkezőállásainak száma különböző le­het, ami o készülékek szabványosítását és tömeggyártását megnehezíti. Ez a hátrány 55 kiküszöbölhető úgy, hogy szabványos érint­kezőszerkezetből indulunk ki és a szük­séges érintkezőszámot több érintkezőszer­kezet egyesítésével érjük el. Az ilyen kom­binációk előnyösen egyesíthetők a két relé fentiek szerinti kombinációival. 80 Ha mindkét relét egy-egy érintkezőszer­kezettel építjük egybe, akkor az elrendezés például olyan lehet, hogy az egyik relé és érintkezőszerkezet az egyik értelmű (pl. felfelé való), a másik pedig a másik ér- 65 tel mű (pl. lefelé való) szabályozást szol­gálja ki és célszerűen olyan segédszerke­zettel egészíthető ki, amely mindkét relé egyértelmű végállásában a két relén alkal­mazott alapfeszültség vagy vezérlőfeszüli- 70 ség eltolását megfordítja és így a két relé forgási irányát és működési szerepét fel­cseréli. Az elrendezés olyan is tehet, hogy a két relé szerepének felcserélődése min­den egyes kapcsolási művelet, vagy bizo- 75 nyos számú művelet elvégzése után követ­kezik ba Ez azért szükséges, nehogy mind­két relé érintkezőszerkezete egyértelmű végállásba julva, a szerkezet további sza­bályozására képtelen legyen. Amennyiben 80 az ily módon elérhető érintkező- és érint­kezőállásszám nem volna elegendő, úgy két relé helyett két relécsoport kombi­nációját alkalmazhatjuk, melyek mind­egyike érintkezőszerkezettel van ellátva. A 85 két rclécsoport egyes elemei akár egyidejű­leg, akár pedig egymásután kerülhetnek működésre. Egyidejű működés esetén meg van annak a lehe.őiége, hogy két érintkező­szerkezet véletlenül egyidőban működik, 90 miáltal egyszerre két szabályozási vagy kapcsolási fokozatot ugrik át a berende­zés. Ez megakadályozható akár a relé­csoport egyes elemeinél alkalmazott kü­lönböző áttételekkel, akár pedig a relé- 95 csoport érintkezőszerkezetei közé beépített kényszerkapcsolattal, amely az egyes érint­kezőszerkezetek eltolt működését biztosítja. Ha a kél relécsoport egyes elemei egymás után kerülnek működésre, úgy az elren- 10( dezés célszerűen olyan lehet, hogy a mű­ködő érintkezőszerkezeti egység végállásá­ban a következő relét ve z é r 1 ö f e s z ii 11ség alá helyezi, viszont a következő egység kezdőállásának elhagyása után a megelőző 10? relét a vezérlőfeszültségtől mentesíti. Ha a kél relé vagy a két relécsoport mindegyik egysége érintkezőszerkezettel van ellátva, úgy a berendezés alkalmazása főleg olyan esetekben előnyös, amikor a 11C két relé vagy relécsoport által végzett kap­csolási fokozatok egyértékűek, pl. ha egy generátor gerjesztő körében egymással egyenlő ellenállásfokozatokat kell rövidre zárni vagy beiktatni. Lehetséges azonban, 115 hogy szükség van arra, hogy az egymás­után beiktatott ellenállások ne egyformák,

Next

/
Thumbnails
Contents