115827. lajstromszámú szabadalom • Feszültségeltérésre reagáló kapcsolóberendezés

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI B7RÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 115827. SZÁM. VH/G. OSZTÁLY. — G. 7830. ALAPSZÁM. Feszültségeltérésre reagáló kapcsoló berendezés. lianz és Társa, villamossági, Gép-, Waggon- és- Hajógyár Részvénytársaság-, budapesti cég. A bejelentés napja 1934. évi december bó 20-ika. A feszül Lségrel éknek különböző működési elvű megoldási alakjai ismeretesek, amelyek a feszültségnek bizonyos beállított alapértéktől (az alapfeszültségtől) való 5 mindkét (csökkenő vagy növekvő) értelmű vagy (mint maximál-, minimál-, illetve nüllfeszültségrelék) csupán egyirányú eltérése esetén különböző (szabályozási, jelzési, ki- vagy bekapcsolási) ténykedések 10 létesítésére működésbe jönnek. Mindezek a feszültségrelék szerkezeti megoldásuktól függő érzékenységűek, más szóval a relét vezérlő feszültségnek az alapfeszültségtől legalább egy meghatározott százalékkal el 15 kell térnie, hogy a relé ténykedését kifejtse. E százalékszámot helyesen a relé érzéketlenségének nevezhetjük, minthogy nagy százalékszám esetén az érzéketlenség is nagyobb. 20 A relészerkesztők állandó törekvése az érzéketlenséget úgy csökkenteni, vagyis a relé érzékenységét úgy fokozni, hogy a relé teljesítménye, azaz a kapcsoláskor kifejtett erő ne legyen csökkentendő; ez 25 azonban mindeddig a relé méreteinek, helyszükségletének, súlyának, továbbá előállítási és üzemi költségednek jelentékeny megnövekedése nélkül nem volt elérhető A találmány szerint a relé érzéke tlensé-30 gének tört részre való lecsökkentése, vagyis azonos érzékenység mellett a relé erőkifejtésének a sokszorosára való fokozása érhető el bármilyen elvű, akár késleltetés nélkül működő, akár pedig késleltetett 35 működésű feszültségrelénél két relének az alábbiak szerinti egyesítésével (kombinációjával). A találmány szerint az alkalmazott két feszültségrelét nagy érzéketlenséggel és ennek megfelelően a működésnél nagy erő- 40 kifejtéssel méretezzük és érzéketlenségi szakaszaikat, pl. alapfeszültségeiknek egymáshoz képest való eltolásával úgy toljuk el, hogy az érzéketlenségi szakaszoknak közös része (túlfedése) legyen. Nyilvánvaló, 45 hogy ha a vezérlőfeszültség a két réle érzéketlenségi szakaszainak túlfedett részéből kilép, úgy a két relé valamelyike működésbe' jön, még pedig a relé érzéketlenségének megfelelő nagy erőkifejtéssel. A 50 találmány szerinti egyesítésnél tehát a két relé erőkifejtését azok érzéketlensége, ellenben a berendezés érzéketlenségét a két érzéketlenségi szakasz túlfedése határozza meg, ami a szerkezeti elemek, megfelelő 55 méretezésével minden költség- és veszteségtöbblet nélkül tetszőleges kis értékre csökkenthető, úgyhogy az egyesítés igen előnyös. A fentiek szerint a két relét egymástól 60 eltérő alapfeszültséggel méretezzük, ami tömeggyártás esetén bizonyos nehézséget jelent, miután a relék alkatrészeit ennek megfelelően kétféle kivitelben kell elkészíteni. Ez a hátrány kiküszöbölhető úgy, 65 hogy a két relét egyező alapfeszültséggel készítjük, ellenben vezérlőfeszültségeiket (pl. transzformátorral, feszülLségosztóva], stb.) egymáshoz képest eltoljuk olyan módon, hogy az egyik nagyobb, a másik pedig 70 kisebb vezérlőfeszültséget kapjon. Ha most a két nagy érzéketlenséggel készült relé érzéketlenségi szakaszait a hálózati feszültség függvényében nézzük, úgy ezek, megfelelő