115799. lajstromszámú szabadalom • Eljárás drótnélküli jeladó és jelvevő forgalomhoz

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIRÓSÁfl SZABADALMI LEÍRÁS 115799. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — T. Ő547. ALAPSZÁM. Eljárás drótnélküli jeladó és jelvevő' forgalomhoz. Telefunken Gesellschaft für drahtlose Telegraphíe m. b. H. Berlin. A bejelentés napja 1935. évi szeptember hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1934. évi október hó 11-ike. A találmány eljárás drótnélküli kölcsönös forgalomhoz, amely alkalmas arra, hogy azzal jeleket egyidejűleg adjunk és vegyünk. 5 Ismeretes olyan eljárás, amelynél jeleknek egyidejű drótnélküli adása és vétele végett segédfrekvenciával váltakozva vételi üzemről adó üzemre átkapcsolható csöves berendezést alkalmaztak. Ennél a megol-10 dásnál ugyanaz a cső használható úgy az adáshoz, mint pedig a rezgések kimaradásakor a vételhez. Az itt alkalmazott segédfrekvencia a berendezés üzemi adatait szakaszosan úgy változtatja, hogy a bcrende-15 zés az átkapcsolást végző segédírekvencia egyik félperiódusa alatt mint adó, másik félperiódusa alatt mint vevő dolgozik. Bár ennél a megoldásnál adás közben az alkalmazott csőnél lehetséges legnagyobb nagy-20 frekvencia-amplitúdó érhető el, a berendezés hátránya, hogy a vételi időszakokban annak érzékenysége nem kielégítő. Ismeretesek olyan ultrarövid hullámmal dolgozó berendezések is, amelyeknél a vál-25 takozó áramot vezető elektródák egyikére segédfrekvenciát (ingafrekvenciát) kapcsolnak és ezzel olyan visszacsatoló hatást érnek el, melynél a nagyfrekvenciájú rezgések időszakosan keltődnek és kimarad-30 nak. Ennek a megoldásnak előnye, hogy érzékenysége kielégítő, hátránya azonban, hogy kedvező vételi lehetőségek biztosítása végett a nagyfrekvenciájú rezgések amplitúdóit korlátozni kell. Ha az ingafrekvencia 35 állandóan hatna a berendezésre, akkor adásnál a nagyfrekvencia járulékos zavaró modulációkat szenvedne. A találmány értelmében a berendezést segédfrekvenciával váltakozva adóüzemről vevőüzemre kapcsoljuk és a berendezésbe. 40 olyan ingafrekvenciát vezetünk, amely az adás időszakaiban meg van szakítva. A berendezést a leglassúbb (fl) segédfrekvenciával adásról vételre kapcsoljuk és a vételi időszakban (azonban nem az adás idő- 45 szakában) a vételi érzékenység fokozása végett a készülékbe (f2) ingafrekvenciát vezetünk. A vételi időszakban az ingafrekvenciát meg kell szakítani, mert ha ezt nem tennők, úgy annak hatása a hasznos 50 modulációt, tehát p. o. a beszédáramokat károsan zavarná. Ismeretes, hogy a csillapítás csökkentésével (visszacsatolással) csöves vevőkapcsolás érzékenysége lényegesen fokozható. A csil- 65 1 ap í tás csökkentése azonban nem fokozható tetszőleges határig, mert bizonyos értéktől kezdve a vevőcső állandó rezgésbe jut és mint adó működik. Ezen úgy segítenek, hogy a vevőcső munkapontját a karakté- 60 risztika mentén időszakosan ideoda tolják el, úgy hogy ez a pont egyszer a karakterisztika erősen meredek, másszor kevéssé meredek szakaszán fekszik. Ezzel elérhetjük azt, hogy az összcsillapítás váltakozva 65 pozitív, majd negatív és mindkét irányban lényegesen nagyobb értékeket vesz fel, mint az állandó, messzemenő csillapítás esetén lehetséges volna. Ha a munkapont eltolásának frekvenciáját (f2) úgy választjuk meg, 70