115786. lajstromszámú szabadalom • Iránykeresőberendezés az irányértékek optikai jelzésével

i ábra szerinti időkitérítő szektorokat is alkalmazhatjuk, célszerűen kis fokszélességgel. Ha a forgási rezgéseket nem egy másik 5 tengelydarabra, hanem az egyik tengelyvégen együttfutó tömegre kívánjuk vonatkoztatni, akkor elegendő egyféle fényletapogató skála, míg az alkalmas időkitérítő impulzusokat ismert módszerek szerint ön-10 működőén gerjesztjük. Körbenforgó tengelyékkel kapcsolt, fénynyel letapogatott skálák kivilágítását előnyösen alkalmazhatjuk mindenütt, áhol villamos rezgéseket forgó tengelyekhez való 15 fázisaikban kívánunk megfigyelni, p. o. ha váltóáramú generátor esetében valamely fogyasztóáramkörben folyó áramnak a dob mechanikai forgási fázisaihoz való fázisviszonyát kívánjuk meghatározni. A rez-20 gésszerűen lefolyó fáziseltolódások frekvenciájának stroboszkopikus meghatározását a 43. ábra szerinti elrendezéstől függetlenül is alkalmazhatjuk. Az átvilágítandó fényletapogató skálák helyett ter-25 mészetesen váltakozva elnyelt és visszavert fénysugarat is használhatunk. Az 50. ábra hasonló kiviteli alakot mutat, amellyel kapcsolatban először ugyancsak fényletapogató skálát használunk. Egy oly 30 fényszelepet, mint amilyent p. o. a Western Electric cég u. n. «light valve»-ként hangosfilmfelvételeknél alkalmaz, váltakozóáramú generátor, p. o. csqgenerátor akként nyit és zár, hogy az (S) fényletapo-35 gató skálára eső fényérték változása közelitőleg az 51. ábra szerinti görbealaknak felel meg. Ez a változás azonban szinusz vagy egyéb alakú is lehet. Ily fénygörbék gerjesztésére ismeretesek csőkapcsolások 40 által való sugárkiváltásoknál oly berendezések. melyek előnyösebben használhatók, mint a példaképen felvett (1) és (V) elemek. Ezek közül (1) egy fényforrás, (V) pedig árammal átjárt (U) alakú hurok oly 45 berendezésben, aminőt hangosfilmfelvéte• leknél «fényszelep»-nek neveznék. Ez a mechanikai feszültség alatt tartott, árammal átjárt hurok rendes körülmények között egyenáramú mezőben van. Ha azon ő0 váltakozó áramok folynak, akkor e váltóáramok amplitúdóinak, megfelelő szárai nyílnak, illetőleg záródnak és ezzel az (1) fényrekeszt bővítik vagy szűkítik: Az 50. ábrában az eílentett eset látható, amikor a. 55 hurkon egyenáram folyik és a hurok váltakozó áramú mezőben van. Ha felteszszük, hogy a forgó (W) tengely valamilyen sebességénél a letapogató frekvenciát addig változtatjuk, amíg a fény maximuma mindenkor az (S) elem egyik, a fénysugár 66 útját elreteszelő skálaosztására esik, akkor a fotocellát fényminimum éri, amely a (k) katódsugár függélyes nyugalmi helyzetét eredményezi. Ha azonban nem is járunk el úgy, hogy ebben a nyugalmi hely- gt zetben a világítóernyőn abszolút pont jelenjen meg, — ha pl. az (S) skála szinuszalakban lefolyó világosabb és sötétebb részeit szinuszalakú tényértékek érik — az7 zal kaphatunk a kaLódsugártól a forgórez- ?< gések mérésének alapját képező kiindulási jelet, hogy a fénysugarat vezérlő (fl) frekvenciának a fent leírt állapot létesítése után a tengely forgási fázisával szemben fázisban való eltolásával meghatározzuk, 7 hogy a (k) katódsugár függélyes kitérése a határállapotokban mekkora hosszértékeket ér el az (e) lemezek hatására, amelyekben a fénymaximum az (S) fényátnembocsájtási vagy átbocsájtási maximu- 8 mára esik. Ebben az esetben a forgási rezgések mérésének megkezdése előtt az első határállapot minimális kitérését vagy a második határállapot maximális értékét határozzuk meg vonatkoztatási irányként, é Ha az első esetben a minimumra való beszabályozás után forgási rezgések lépnek fel, akkor az (S) fényátbocsájtó szektorai ingalengésszerűen a fénysugár útjába , kerülnek és a fotocella áramát és a függé- < lyes katódsugárkitérést a vonatkoztatási irányhoz képest növelik. E növelés a torziós rezgések amplitúdójának mértéke. Emellett fontos a tengely körbenforgási frekvenciája és az (fl) letapogató frekvencia alapviszonyának abszolút állandósága. É forgási rezgések amplitúdója szerint (49c. ábra) több le tapogatóskálát váltakozva világíthatunk ki. Ideális esetben a berendezéssel úgyis dolgozhatunk, hogy a tengely lassú forgásainál az (fl) frekvenciát és annak a tengely forgásához való fázishelyzetét úgy szabályozzuk be, hogy a katódsugár pontot mutat. Ezután a tengelyt a kritikus fordulatszámra hozzuk és az (fl) frekvencia folytonos változtatásával a fordulatszám növelésekor hosszabb vonallá kihúzott katódsugárnyomot ismét egy pontra törekszünk redukálni. Ha ez nem sikerül, akkor az elért kilengési minimum a forgási rezgések amplitúdójának mértéke: Ez a kilengés először abban a pillanatba® szüntethető meg, amikor a felülről lefelé folytonosan csökkentett (f2) sugárreteszelő frekvencia a forgórezgés frekvenciájával egyenlő. A tengely egyik vége forgási rezgéseinek a másik végével szembeni mérését, mint 3