115777. lajstromszámú szabadalom • Éghetetlen borítás vezetékekhez és kábelekhez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 115777. SZÁM. VII/g. OSZTÁLY. — S. 16127. ALAPSZÁM. Éghetetlen borítás vezetékekhez és kábelekhez. Siemens-Schuckertwerke Aktieng-esellschaft Berliu-Siemeiisstadt. Á bejelentés napja 1935. évi november hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi november hó 14-ike. Ismeretesek olyan villamosan szigetelt vezetékek és kábelek, amelyeknek éghetet­len bevonatuk van. így pl. villamos veze tékek rostos anyagból készült borításait 5 chlorozott viaszokkal impregnálták. Az eddig ismeretes védőrétegek hátránya, hogy már nagyobb üzemi hőmérsékletek­nél meglágyulnak és eltolódnak, úgyhogy a rostanyagfonadék már nincs minden 10 oldalán fedve. Ezenkívül az ismert veze­tékszerkezet hátránya, hogy a védőréteg hordozójaként magát az éghető rostanya got alkalmazzák, ami a védőhatást szin­tén nagymértékben befolyásolja. Az a ja-15 vaslat, hogy a szerves rostanyagfonadékot szervetlen aszbesztfonadékkal helyettesít­sük, az aszbesztrostok csekély mechanikai szilárdsága és nyujthatósága miatt nem vihető keresztül. 20 A találmány értelmében az ismert ég­hetetlen védőbevonatok hátrányait úgy szüntetjük meg, hogy az önmagában ég­hető szigetelésre, például gumira nem ég­hető ós meleg behatására meg nem olvadó Í5 anyagból készült homogén bevonatot he­lyezünk. Ezt a védőhüvelyt célszerűen képlékeny állapotban fecskendezzük fel és az a vezeték egyes ereit közvetlenül, mint közös köpeny boríthatja. Az éghe-10 tétlen ós nem olvadó védőhüvely fölött ezután célszerűen már csak éghetetlen ré­tegeket, pl. kábelszalagborítást és drót­fonadékot alkalmazunk mechanikai védő­eszközökként. A védőhüvely azonban a 5 vezeték legkülső borítása is lehet, amivel azt a különös előnyt érjük el, hogy eset­leges a védőhüvely alatt fekvő fémrészek, pl. a kábel fegyverzete, vagy a vezetékek fémdrótbevonata korrózió ellen jól van­nak védve. 40 Mint éghetetlen ós nem olvadó anyago­kat pl. polivinylvegyületefcet alkalmazha­tunk, mint amilyenek a klórozott polivi nylvegyületek éter szerű kötéssel, poli­vinylklorid, vagy ezek az anyagok más 45 nagyfokban polimerizált, esetleg önállóan polimerizált vegyülettel keverve. Ha lehe­tőség szerint rostos strukturájú szervet­len anyagokat keverünk be, amilyen pl. a mikroaszbeszt, akkor a védőhüvelyhez 50 alkalmazott szerves anyagnak vázszerű alátámasztását érhetjük el. Ezzel a maga­sabb hőfokon való alakállóságot, ameny­nyiben erre szükség van, még javíthatjuk, úgy hogy a tömeg megolvadása bizton 55 sággal elkerülhető. Az ismert anyagoknak az az előnyük, hogy esetleges meggyuladás után nem égnek önmagukban tovább és hogy igen magas hőfoknál is oly szívósak marad- 60 nak, hogy a vezetékről nem csepegnek le. Továbbmenően még a védőhüvely elégése után megmaradó anyag is az alatta lévő, éghető szigetelőrétegeket oly tömören veszi körül, hogy ekként az alatta fekvő 65 szigetelőrétegek továbbégését meggátolja. A találmány szerinti védőréteggel el­látott vezetékek a fentiek következtében különösen tűzveszélyes telepekben, pl. hajó- és bányaberendezéseknél alkalmaz- 70 hatók előnyösen, mert ezek a vezetékek, illetőleg az ily módon készült kábelek a

Next

/
Thumbnails
Contents